Hunok Ázsiától Európáig – a magyar-mongol tudományos együttműködés új eredményei címmel tartott érdekfeszítő előadást Obrusánszky Borbála, Magyarország mongóliai nagykövete a Hadházi Polgári Esték programsorozat újabb összejövetelén a Földi János Könyvtárban. Az eseményt a Hajdúkaland Kulturális- és Sportegyesület szervezte – írta a Cívishír.

Csáfordi Dénes polgármester köszöntőjében üdvözölte az előadót, aki ulánbátori állomáshelyéről érkezett Hajdúhadházra, valamint Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnökét. A városvezető a polgári esték céljáról beszélt, hogy a hadháziak a hétköznapok küzdelmei mellett másfajta közösségi élményt is megélhessenek.

– Az életre sokszor mondjuk, hogy nehéz, vannak kihívások, amelyeket le kell küzdeni. Amikor hadháziként, magánemberként éljük a mindennapjainkat, szükségünk van példákra. A magyar történelem annyira színes, annyi hőse van, hogy példákat állítani könnyű. Ismernünk kell ezeket a hősöket, a cselekedeteiket, és azt is, hogyan jutottunk el napjainkig – mondta Csáfordi Dénes. A polgármester szerint a programsorozat olyan kézzelfogható értékeket mutat be, amelyek nemzeti jelentőségűek is. Fontosnak nevezte, hogy a résztvevők a városról, a vármegyéről és az országról is közösségben gondolkodjanak.

Pajna Zoltán úgy fogalmazott: azért érkezett az estre, hogy tanuljon, mert a tanulás minden életkorban fontos. Szerinte a polgári esték egyik legfontosabb üzenete, hogy nem szabad felületesen véleményt mondani olyan dolgokról, amelyeket nem ismerünk eléggé.

– Olyan ismereteket szerezni, amelyek az ember jellemét formálják és a személyiségét színesítik, valódi polgári érték. Ezeken az estéken időutazásban lehet részünk. A lényeg az, hogy nyitottan, kíváncsian, a megismerés szándékával forduljunk a témák felé – hangsúlyozta. Személyes élményként mongóliai útját is felidézte. Mint mondta, a Kínához tartozó mongol területeken azt tapasztalta, hogy a múzeumokban sok értéket őriznek, és tisztelettel fordulnak a kisebbség felé.

Obrusánszky Borbála előadásában arról beszélt, hogy a hunok története ma is vitatott téma, különösen a magyarokhoz fűződő kapcsolatuk megítélése. Felidézte: az Árpád-ház genetikai készletét Mongóliában két helyen is megtalálták, az Aba nemzetség mongóliai párja pedig Ulánbátor mellől került elő. Szerinte a hunokkal kapcsolatos leletek száma jelentős, feldolgozásukban kínai és dél-koreai kutatók is részt vesznek.

– Európában a magyaroknak van a leggazdagabb hun hagyományuk. Elég a székelyföldi Csaba királyfi-mondákra gondolni. Egyre többen fedezik fel azt is, hogy a hunok milyen hatást gyakoroltak Nyugat-Európa kultúrájára. A kínai krónikák és a régészeti leletek a hunok történetét négyezer évvel ezelőttre, a bronzkorig vezetik vissza – mondta a nagykövet.

Az előadó kitért arra is, hogy a sztyeppén is létezhettek államok, ilyen volt a hunoké is. A régészeti feltárások során olyan sírokat találtak, amelyekben az embereket lovukkal együtt temették el; ennek emléke a népmesékben is felismerhető. A magyar-hun kapcsolatról szólva elmondta: az egyik kínai írásjel kifejezetten a magyarokat és a hunokat jelöli. Obrusánszky Borbála beszélt a Kínai nagy falról is, amelynek megépítését a hunok elleni védelemmel hozta összefüggésbe. A nagykövet ismertette a hunok nyugatra vándorlásának főbb állomásait is. Elmondta: időszámításunk után 117-ben a Kaszpi-tenger környékén már említik őket, ami a magyar hagyomány szempontjából azért fontos, mert ehhez a térséghez kapcsolódik Hunor és Magor mondája. A 4. század végén érkeztek a Kárpát-medencébe, majd továbbhaladtak a mai Ausztria irányába, ahol ismét legyőzték a rómaiakat. A Kárpát-medence ekkor hun uralom alá került.

Obrusánszky Borbála Attila alakját is árnyaltan mutatta be. Elmondása szerint a hun udvar nagy pompát és gazdag ország képét mutatta, Attila azonban egyszerűen öltözött, fatányért és fa evőeszközt használt. Beszélt arról is, hogy a hun király nem ölte meg testvérét, Budát; a testvér egy balkáni hadjáratban halhatott meg. Attila halálát az előadó szerint járvány okozta.

A Hadházi Polgári Esték június 3-án, szerdán 18 órától a hajdúhadházi Városházán folytatódik, Rékasi Károly Szerelmem, Erdély című Wass Albert önálló estjével.   

Folytatódik Hajdúhadház utcáinak és útszakaszainak útkarbantartása. Hajdúhadház Város Önkormányzata már tavasz elején megkezdte az aszfaltburkolatú utak helyreállítását, jelenleg pedig folytatódik az utak karbantartása. 

A munkálatok célja a biztonságosabb és komfortosabb közlekedés megteremtése minden hadházi lakos számára. Az önkormányzat kéri a gépjárművezetőket, hogy a felújítással érintett útszakaszokon fokozott figyelemmel és türelemmel közlekedjenek a munkagépek, illetve a dolgozók környezetében.

Köszönjük a megértésüket!

Bozsányi Ferenc, Hajdúhadház egykori alpolgármestere a 81. életévében, 2026. május 21-én elhunyt. Bozsányi Ferenc 1994-től 2014-ig, 20 éven át volt Hajdúhadház Város Képviselő-testületének tagja, 1995-től 15 esztendőn keresztül, 2010-ig töltötte be a városvezetői tisztséget segítő munkát alpolgármesterként. Olyan helyi politikus volt, aki a rendszerváltás utáni Hajdúhadház önkormányzati rendszerének kiépülésében és működtetésében éveken át kulcsszerepet vállalt. Hajdúhadház életében meghatározó szerepet töltött be, a település fejlődéséért folytatott áldozatos munkája és a város közössége iránti elkötelezettsége példamutató volt.  

Bozsányi Ferencet alpolgármesteri és helyi önkormányzati képviselői tisztségben eltöltött évei alatt a település fejlődését, szellemi gyarapodását, Hajdúhadház hírnevének öregbítését elősegítő áldozatos, lelkiismeretes, eredményes munka jellemezte. Munkássága során alázattal, kiemelkedő felelősségtudattal és kitartással dolgozott Hadház fejlődéséért és a lakosság érdekeinek képviseletéért. Tevékenysége nem csupán a közigazgatási feladatok ellátására korlátozódott, hanem valódi közösségépítő szándék vezérelte minden döntésében és kezdeményezésében. Hajdúhadhát Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2002-ben köszönetét és elismerését fejezte ki az 1998-2002. években végzett lelkiismeretes munkájáért. Személyisége és munkássága maradandó értéket teremtett a település közéletében, melynek emlékét tisztelettel megőrzi.

Hajdúhadház Város Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján a város saját halottjának tekinti.

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete május 28-án, csütörtökön a Városházán tartotta ülését.

Első napirendi pontként Csáfordi Dénes polgármesteri tájékoztatóját fogadta el a testület, ami a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről szólt.

Ezután a testület elfogadta a város 2025., valamint 2026. évi költségvetéséről szóló, illetve az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosítását.

Ezt követően a képviselők elfogadták a 2025. évi zárszámadást, amiből kiderült, hogy az önkormányzat a növekvő infláció, a magasabb költségek ellenére 2025-ben is tudta biztosítani a hajdúhadházi önkormányzat és intézményei megfelelő színvonalú működésének feltételeit, valamint minden nehézség ellenére el tudta látni a kötelező feladatokat és finanszírozni tudta az önként vállalt feladatait.

A döntéshozók elfogadták a város településszerkezeti tervéről és leírásáról szóló, valamint a város településrendezési eszközeinek Hajdúhadház Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosítását.

A képviselők a Hajdúhadház Város Önkormányzata, Intézményei és Polgármesteri Hivatal 2025. évi belső ellenőrzési kötelezettségének teljesítéséről szóló összefoglaló jelentést jóváhagyták, az abban leírtakat tudomásul vették.

A képviselő-testület elfogadta a Hajdúvitéz Rendezvényszervező és Szolgáltató Nonprofit Kft. 2025. évi beszámolóját, s alapító jogkörben eljárva, mint a Hajdúvitéz Rendezvényszervező és Szolgáltató Nonprofit Kft. egyszemélyi tulajdonosa a gazdasági társaság tavalyi üzleti évben keletkezett 62.645.000 Ft összegű adózott eredmény teljes összegét az eredménytartalékba helyezte.

A testület tagjai elfogadták a 2026/2027. nevelési évre történő óvodai általános beiratkozásról szóló beszámolót, az indítható óvodai csoportok számának meghatározását és engedélyt adtak a maximális csoportlétszám átlépésére a Hajdúhadházi Városi Óvodában. A döntés értelmében az óvoda székhely épületében 7 csoport, a Petőfi utcai telephelyen 7 csoport, míg a Bercsényi utcai telephelyen, köszönhetően a létesítmény bővítésének, plusz két csoport, azaz 8 csoport működhet. Emellett döntés született a Hajdúhadházi Városi Óvoda alapító okiratának módosításáról.

A képviselők elfogadták a „Tisztán előrébb jutsz” című kábítószer-prevenciós tudatosító és közösségfejlesztő programok megvalósításáról szóló tájékoztatót, illetve támogatták a programban való részvételt. A program négy, egyalkalmas, nagyobb közösségi térben megvalósuló eseményből áll. A résztvevők elsődleges célcsoportja a 7–8. osztályos tanulók, a középiskolás fiatalok, valamint szüleik és pedagógusaik. A program célja nemcsak a szer- és alkoholfogyasztás, hanem a túlzott online jelenlét visszaszorítása, miközben értékteremtő, személyiségfejlesztő, közösségépítő és élményalapú alternatívákat kínál.

A testület tagjai elfogadták az önkormányzat szerződéskötési folyamatának szabályozását, az Ezerjó Piac és a Városi Piac működési rendjéről szóló szabályzatot, valamint az Othello Borház működési rendjéről szóló szabályzatot.

A képviselők döntöttek a polgármesteri hivatal, az önkormányzat és intézményei munkavállalói létszámának módosításáról.

A testület arról döntött, hogy értékesíti a Hajdúhadház, Gáborkertben található 19656 helyrajzi számú 1.582 m2 területű ingatlant Szabó Miklós hajdúhadházi lakos részére 450.000.- Ft vételár ellenében, oly módon, hogy az adás-vétellel felmerülő valamennyi költség az ajánlatot tévőt terheli.

A képviselők kegyeleti döntést is hoztak: a Hajdúhadházon 15 éven keresztül alpolgármesteri tisztséget betöltő Bozsányi Ferencet a város saját halottjának tekinti, és vállalja a temetés során felmerült költségeket.

A testület elfogadta, hogy a TOP PLUSZ Belterületi közutak fejlesztése című projekt keretében „Belterületi közutak fejlesztése 2.” kivitelezési feladatok ellátására a közbeszerzési eljárás megindításához Bíráló Bizottságot állít fel, melynek tagjai: Madarasi Péter (műszaki ellenőr), Ölveti Zsolt (a Pénz- és Adóügyi Iroda vezetője) és dr. Kiss Kornélia Györgyi (közbeszerzési tanácsadó).

A Magyar Honvédség Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár kiértesítése a tisztelt lakosságnak: a hajdúhadházi helyőrségi lőtéren 2026. június 1-jén, június 10-én, 11-én, 12-én, június 22-én, 23-án és 24-én 8:00-22:00 között éleslövészet kerül végrehajtásra.

A feladatok biztonságos végrehajtása és a balesetek elkerülése érdekében értesítjük a lakosságot, hogy a fenti időpontban a lőtér területén (08/1, 08/2, 0111, 0112, 0113 hrsz) és környékén ne tartózkodjanak magánszemélyek, valamint haszonállatok. A riasztó rendszer biztonságos működtetése érdekében a lőtér elektromos hálózata folyamatosan feszültség alá van helyezve. Az értesítés elmaradása esetén az esetlegesen bekövetkező károkért, illetve a sérülésekért sem erkölcsi, sem anyagi felelősséget nem tud vállalni a Magyar Honvédség.

Lőtérlezárást nem igénylő egyéb katonai tevékenységek: szakharcászatok, kiképzési foglalkozások és pilótanélküli repülőgép reptetés a hónap bármelyik munkanapján, illetve hétvégi napokon vaklőszeres harcászat eseti jelleggel.

Fotó: MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár

Az érmelléki borászat múltjáról és jövőjéről szólt az est, amely inspirációt kínált a helyi gazdáknak.

Az Othello Borház adott otthont a Hajdúkaland Kulturális- és Sportegyesület Hadházi Polgári Esték programsorozata soron következő rendezvényének május 20-án, ahol az érdeklődők az érmelléki borászat múltjával, jelenével és jövőjével ismerkedhettek meg. Az előadás vendége Rittner Tibor, Biharhoz és az Érmellékhez kötődő borász volt, aki a történelmi áttekintés mellett arról is beszélt, miként lehet egy régi hagyományból ismét közösségépítő és gazdasági lehetőséget teremteni – írta a Cívishír.

A rendezvény helyszíne szimbolikus jelentőséget is hordozott. Az Othello Borház létrejötte ugyanis szorosan kapcsolódik ahhoz a törekvéshez, amely Hajdúhadházon a helyi szőlő- és borkultúra újjáélesztését célozza. Csáfordi Dénes polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a szőlőművelés és a borkészítés különleges módon sűríti magába az emberi élet lényeges elemeit.

– A szőlőtermesztés és a borkészítés az élet lényegét hordozza magában. Elültetjük, gondozzuk, figyelünk rá, termést hoz, abból pedig bort készítünk. A társaságunk tagjainak többsége valamilyen módon kapcsolódik a szőlészethez és a borászathoz. A hajdúk már a letelepedésük óta foglalkoztak szőlőtermesztéssel és bortermeléssel. Ez a tevékenység a 20. században is jelentős volt, később azonban fokozatosan eltűnt. Körülbelül 2010-re már szinte csak kertségi szinten maradt meg a szőlő. Akkor született meg az a gondolat, hogy egy több évszázados hagyományt nem szabad teljesen elveszni hagyni. Arra jutottunk, hogy ha valami hosszú időn keresztül megélhetést adott az embereknek, annak a feltételei ma is léteznek. Elkezdődött a szőlőskertek felújítása, újra bort készítettek, és létrejött a borház is. A célunk az volt, hogy olyan helyet alakítsanak ki, ahol a múlt, a jelen és a jövő találkozhat – fogalmazott a polgármester.

Rittner Tibor az előadásában elmondta: az Érmellék a 90 kilométer hosszú Ér folyó völgyének térségét foglalja magában, amely korábban lápos, mocsaras vidék volt. Már az Árpád-házi királyok idején érkeztek a térségbe vincellérek, hogy meghonosítsák a szőlőtermesztést és a borkészítést. Szó esett arról is, hogy a középkori egyházi és földesúri szabályok miként kapcsolódtak a borhoz, valamint arról, hogy a térség települései – például Szalacs, Székelyhíd vagy Bihardiószeg – évszázadokon keresztül meghatározó szerepet töltöttek be a borászatban.

Az előadó felidézte a filoxéravész pusztítását is, amely rövid idő alatt mintegy négyezer hektárnyi szőlőt tett tönkre. – Maradtak a pincék, maradtak az edények, és maradt sok szomorú ember. Gyakorlatilag eltűnt egy egész világ. Később azonban újraindult az élet, létrejöttek az első oltványtelepek, és elkezdődött az újjáépítés – mondta.

Külön hangsúlyt kapott az Érmellék legismertebb szőlőfajtája, a Bakator, amelyet hosszú időn át háttérbe szorítottak a nagyobb termőképességű fajták.

– A régi rendszer sokat tett azért, hogy a bakator eltűnjön. A mennyiség került előtérbe. Ma viszont azt látjuk, hogy éppen az egyedi értékek jelenthetnek jövőt. Jelenleg már nagy területen van bakator-telepítés. A jelenben abba kell kapaszkodni, ami megmaradt. Nem elég bort készíteni, élményeket is kell adni mellé. Rendezvényekre, fesztiválokra, programokra van szükség, hogy az emberek megismerjék ezt a világot – fogalmazott Rittner Tibor.

Elmondta azt is, hogy jelenleg tizennégyen rendelkeznek engedéllyel a bakator bor forgalmazására, miközben a térségben kilenc borverseny van. Ezek nemcsak a szakmai visszajelzés miatt fontosak, hanem azért is, mert fejlődést indíthatnak el.

Az est végére egyértelművé vált: a rendezvény célja túlmutatott egy történelmi előadáson. A szervezők szándéka szerint a helyben egyre több embert foglalkoztató szőlészet és borászat új gondolatokat, tapasztalatokat és példákat kaphat. Az érmelléki történet azt mutatja, hogy egy hagyomány nemcsak megőrizhető, hanem új tartalommal is megtölthető. Az Érmellék ars poeticája talán ezt foglalja össze a legjobban: azon munkálkodnak, hogy a térség visszakapja régi, jól megérdemelt hírnevét.

Az előadást követően a résztvevők megkóstolhatták Rittner Tibor borait.

Életének 84. évében, május 14-én elhunyt Gábor László: Távozásával a hajdúhadházi és a hazai ökölvívás egy igazi ikonját veszítette el. Hajdúhadház díszpolgára, a Magyar Ökölvívó Szövetség életműdíjasa nem csupán egy sportág helyi alapjait tette le, hanem több mint fél évszázadon át formálta, nevelte és óvta a fiatalokat, kitörölhetetlen nyomot hagyva a magyar sporttörténetben.

Bár fiatalon a birkózás vonzotta, mégis a bokszteremben lett sikeres: 1957-től a DVSC öklözőjeként országos bajnoki ezüstéremig jutott. Amikor versenyzői karrierje lezárult, szülővárosa, Hajdúhadház hazacsábította. Bár kezdetben nem készült edzőnek, a sport iránti szeretete és elhivatottsága hamar professzionális szintre emelte. A Hajdúsági Iparműveknél dolgozott főállásban, mellette végezte el a Testnevelési Főiskolát, és épített fel Hadházon egy olyan bokszfellegvárat, amelyet az egész országban tiszteltek; a nyolcvanas években közel száz versenyző edzett a kezei alatt. Irányításával a hadházi ökölvívás aranykorát élte: a 70-es években öt sportolója volt válogatott, majd a 90-es években a Komjáthi László, Matolcsi József, Nagy József-féle generáció sikert sikerre halmozott. Nagy József többek között Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, kijutott az atlantai olimpiára, majd Gábor László vezetésével a profik között világ- és Európa-bajnoki címet ünnepelhetett. A mester szakmai tudását a szövetségben is elismerték, ennek köszönhetően a felnőtt válogatott mellett segédkezett. Edzői pályafutása során több elismerésben részesült, Hajdúhadházon a díszpolgári cím mellett kiérdemelte a Földi János-díjat, megkapta Hajdú-Bihar megye életműdíját, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség érdemrendjét, valamint a Magyar Sportért kitüntető címet.

Amikor szeretett klubja 2013-ban megszűnt, a mély sebek miatt távolságot tartott a szorítótól. Az élet azonban igazságot szolgáltatott: nem sokkal halála előtt, 2025. októberében a Hajdúhadházon megrendezett országos utánpótlás bajnokságon Kovács István szövetségi elnöktől életműdíjat vehetett át.

Gábor László abban hitt, hogy a siker titka a munka és a sport tiszta szeretete. Emléke a hadházi szorítók sarkában, bajnokai pofonjaiban és a város sporttörténetében mindörökké élni fog.

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete döntése alapján a város saját halottjának tekinti.

Gábor Lászlót május 22-én, pénteken, 13.30-kor a Hajdúhadházi Köztemetőben helyezik örök nyugalomra. 

É. KISS SÁNDOR ÖSZTÖNDÍJ

É. Kiss Sándor családja a 2026/27-es tanévre is pályázatot hirdet tanulmányi ösztöndíjra olyan szerény körülmények közt élő hajdúhadházi tanulók számára, akik az előző tanévben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

Az ösztöndíjat tanévenként két diák nyerheti el:

– egy 7-8. osztályt befejező általános iskolai tanuló

– egy középiskolai tanuló

Az ösztöndíjat évente lehet megpályázni, és egy tanévre nyerhető el.

Az ösztöndíj teljes összege a tanévre 120 000 – 120 000 Ft, amelyet az ösztöndíjat elnyert tanulók a két félév során 60 000 – 60 000 forintos átutalás formájában kapnak meg.

A pályázathoz mellékelni kell a bizonyítvány, és az iskolán kívüli eredmények (tanulmányi verseny, művészet, sport, közösségi munka…) másolatát, és az osztályfőnök ajánlását.

A pályázatokat elbíráló bizottság elnöke É. Kiss Piroska.

A pályázatokat minden tanév évzárójáig kell benyújtani az érintett iskolák igazgatóságának. A bizottság a következő tanév tanévnyitójáig meghozza döntését, amelyet az évnyitó ünnepélyen hoz nyilvánosságra az iskola igazgatója.

É. Kiss Sándor tehetségén és szorgalmán kívül annak köszönheti tudós tanárrá válását, hogy olyan kiváló iskolákban tanulhatott, amelyek lehetővé tették az egyszerű, szegény családok kiváló gyermekeinek továbbtanulását. É. Kiss Sándor maga is szívügyének tekintette a tehetséges fiatalok tanulását, boldogulását. Ezzel az ösztöndíjjal szeretné a család – É. Kiss Sándorné, É. Kiss Katalin és É. Kiss Piroska – méltóképp életben tartani É. Kiss Sándor szellemét.