Ügyleírás

Ügyleírás:

Ideiglenes hatályú elhelyezés:

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezetet vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és amiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésre alkalmas, és azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség nevelőszülőnél, gyermekotthonban helyezi el.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)

Családba fogadás:

A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő kérelmére, vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére – a különélő másik szülő meghallgatásával -, vagy az átmeneti nevelt gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló szülő kérelmére – az átmeneti nevelt gyermek gyámjának meghallgatásával – hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje.

A szülő szülői felügyeleti joga szünetel, a gyámhivatal a családbafogadót a gyermek gyámjául rendeli ki.

Átmeneti nevelés:

Ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és ezt a veszélyeztetettséget az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal valamint védelembe vétel nem lehet megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, és a gyermek gondozása a különélő másik szülőnél, vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel vagy családba fogadással nem biztosítható, a gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi. A szülő szülői felügyeleti joga az átmeneti nevelés időtartama alatt szünetel. A gyermek részére a

gyámhivatal gyámot rendel és gondozási helyet jelöl ki nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban.

Kapcsolódó jogszabály: 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Tartós nevelés:

Ha a gyermeknek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője és nem lehet részére gyámot rendelni, mivel azt a családból senki nem vállalja, vagy a szülő hozzájárult gyermeke örökbefogadásához úgy, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri.

A gyermek részére a gyámhivatal gyámot rendel és gondozási helyet jelöl ki nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Utógondozás:

Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése vagy megszüntetése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek illetve – kérelme alapján – fiatal felnőtt utógondozását, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Utógondozói ellátás:

A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére (annak 21, meghatározott esetekben 24. életévének betöltéséig) elrendeli az utógondozói ellátást, ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy nappali oktatás munkarendje szerint vagy felsőfokú iskolai nappali tagozatán tanulmányokat folyat, vagy szociális bentlakásos intézményben felvételét várja.

Eredménytelen védelembe vétel:

Amennyiben a gyermek védelembe vétele már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni, a települési önkormányzat jegyzője értesítésére a gyámhivatal vizsgálja egyéb gyermekvédelmi intézkedések megtételének szükségességét.

Otthonteremtési támogatás:

Az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, lakáshoz jutásának elősegítése, abban az esetben ha a nevelésbe vétel legalább 2 évig tartott és nagykorúvá válással szűnt meg.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Gyermektartásdíj megelőlegezés:

Amennyiben a bíróság jogerősen megállapította a gyermektartásdíjat, és a fizetésére kötelezett legalább 6 hónapja nem teljesíti a kötelezettségét, a gyámhivatal elrendeli a megelőlegezését az átmenetileg behajthatatlan tartásdíjnak, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

Teljes hatályú apai elismerés:

Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket magáénak ismerheti el, amennyiben a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó. Ilyen nyilatkozat csak személyesen tehető.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Apaság, anyasági perek:

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. A gyámhivatal a gyermek részére eseti gondnokot rendel, aki az apaság megállapítása iránt indít pert. Amennyiben a gyermeket nem a vérszerinti apára (anyára) anyakönyvezték, az eseti gondnok apaság/anyaság vélelmének megdöntése iránt indít pert.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Képzelt szülők vagy képzelt apa adatainak megállapítása:

Amennyiben a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból intézkedik a gyámhivatal, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetve apjaként képzelt személyt jegyezzenek be.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, 2004. évi CXL. tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)

Örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása:

Célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e örökbefogadásra. A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött javaslat és mellékletek birtokában, valamint a bizonyítási eljárást követően állapítja meg az örökbefogadásra jelentkezők alkalmasságát.

Örökbefogadáshoz való szülői hozzájárulás az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül (lemondó nyilatkozat):

Az örökbefogadáshoz a gyermek születése előtt vagy után a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri.

Amennyiben a gyermek 6. életévét betöltötte vagy egészségileg károsodott a nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről,2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Titkos örökbefogadás (gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek örökbefogadása):

Az örökbefogadás célja, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúk családi nevelését biztosítsa, akiknek születi nem élnek,vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.

A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő (örökbefogadhatóvá nyilvánított átmeneti nevelt vagy tartós nevelt) gyermek megismerését követően kérik az örökbefogadni szándékozók a gyermek meghatározott időre (legalább egy hónap) szóló háztartásukba történő kihelyezését, majd annak eredményes letelte után az örökbefogadás engedélyezését.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és

illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Nyílt örökbefogadás:

A vérszerinti szülők hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermeküket általuk ismert örökbefogadó szülők örökbefogadják. A nyilatkozatukat az örökbefogadók jelenlétében a gyámhivatalnál teszik meg. Ezt követően kerül sor a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésére (legalább egy hónap), és ennek letelte után az örökbefogadás engedélyezésére.

Örökbefogadás felbontása:

Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja, amennyiben közérdeket nem sért, továbbá akkor ha az örökbefogadott kiskorú érdekében áll.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt). a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Kapcsolattartás:

Amennyiben a különélő szülők vagy a kapcsolattartásra egyéb jogosult (nagyszülő, nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint a szülőjének házastársa) nem tudnak megegyezni a kapcsolattarás kérdésében, és nincs közöttük gyermekelhelyezési vagy bontóper folyamatban, vagy a bírói döntéstől számított 2 év eltelt, a gyámhivatal a felek között egyezséget hoz létre, annak hiányában határozattal dönt a kapcsolattartástól.

Végleges külföldre távozás:

A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó szülői jognyilatkozathoz gyámhivatali jóváhagyás szükséges.

Kapcsolódó jogszabály: A 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Szülői ház elhagyása:

A 16. életévét betöltött gyermek gyámhivatali engedéllyel elhagyhatja a szülői házat, ha ez az érdekében áll. A gyámhivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1952. évi IV. tv. a házasságról, családról és a gyámságról (Csjt), 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Házasságkötés engedélyezés:

A 16. életévét betöltött kiskorú csak a gyámhivatal hozzájárulásával köthet házasságot.

Gyám rendelés:

Az a kiskorú aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámhivatal gyámot rendel részére az arra alkalmas, és a tisztséget vállaló rokon, illetve a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személy közül. Ha ilyen hozzátartozó nincs, más alkalmas személyt, a gyermek érdekeinek figyelembe vételével. A gyámrendelés szükségességét a legközelebbi rokonai, illetve a hatóságok kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges.

Gyámnevezés, gyámságból való kizárás:

A szülőnek joga van rendelkezni arról, hogy halála esetén kiskorú gyermekének ki legyen a gyámja, azaz ki gondozza-nevelje, ki legyen a törvényes képviselője, vagyonának kezelője. Rendelkezhet arról is, hogy ki ne lehessen gyámul kirendelhető a gyermekének.

Gondnok rendelés:

Amennyiben bíróság jogerős ítéletében megállapítja, hogy a személy cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozott és gondnokság alá helyezi, a gyámhivatal a hozzátartozók közül valakit – ennek hiányában hivatásos – gondnokot rendel ki részére.

Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvről (Ptk), a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Ideiglenes gondnok kirendelés:

A gyámhivatal azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendel annak, akinek belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik, és jogainak megóvása más módon (zárlat elrendelésével) nem lehetséges.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvről (Ptk), a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Zárlat elrendelése és zárgondnok kirendelése:

Ha az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhivatal a vagyonra zárlatot rendel el, és zárgondnokot rendel ki, feltéve ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés indokolt.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvről (Ptk), a 149/1997./IX10./ Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Távoltartás:

A gyámhivatal mint családvédelmi koordinációért felelős szerv, a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéshez kapcsolódó feladatokat lát el.

Kapcsolódó jogszabály: A 2009. évi LXXII. tv. a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról, a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről.

Védendő fogyasztók jogainak megóvása:

Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, valamint a nevelőszülő aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül, és kérheti a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét.

Kapcsolódó jogszabály: A 2008. évi XL. tv. a földgázellátásról, a 2007. évi LXXXVI. tv. a villamosenergiáról, a 19/2009. (I.30.) Korm. rend. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. tv. rendelkezéseinek végrehajtásáról, a 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

Ideiglenes intézkedés:

Magyarországon lakó vagy tartózkodó, továbbá Magyarországon talált nem magyar állampolgárságú gyermek elhelyezése, tartása vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, az eljáró gyámhatóság a magyar jog szerinti ideiglenes intézkedés megtételére köteles, valamint ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgár gyermek, várandós anya vagy gondnokolt Magyarországra történő azonnali hazatérése érdekében, hazatérést elősegítő intézkedés megtételére köteles.

Kapcsolódó jogszabály: Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt), a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Külföldi vonatkozású tartásdíj igény érvényesítése:

A magyar állampolgár jogosult külföldi kötelezettel, vagy külföldi állampolgár magyar kötelezettel szembeni gyermektartásdíj iránti igényének érvényesítéséhez a gyámhivatal segítséget nyújt.

Kapcsolódó jogszabály: 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt), a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről,a 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Ingatlantulajdonnal kapcsolatos ügyek:

A kiskorú vagy gondnokolt tulajdonában lévő ingatlan megterheléséhez vagy elidegenítéséhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. A gyámhivatal a törvényes képviselő jognyilatkozatának jóváhagyása előtt azt vizsgálja, hogy az átruházásra vagy megterhelésre vonatkozó jognyilatkozat a kiskorú/gondnokolt érdekében áll-e.

Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvről (Ptk), a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Ingó vagyonnal kapcsolatos ügyek:

Jogszabályban meghatározott értékhatár felett a gyámhivatal jóváhagyása szükséges a kiskorú/gondnokolt tulajdonában álló ingóság elidegenítéséhez.

Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvről (Ptk.), a 149/1997.(IX10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer), a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről, a 2004. évi CXL. tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).

Készpénz vagyonnal kapcsolatos ügyek:

A törvényes képviselő a gyermek illetve a gondnokolt pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhivatalhoz beszolgáltatni. A pénzt gyámhatósági fenntartásos betétben, folyószámlán, devizaszámlán kell elhelyezni. Ilyen értékekről a törvényes képviselők a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek.

Legutóbbi bejegyzések