Várostörténet

Hajdúhadház területén már a prehisztorikus (történelem előtti) időszakban is éltek emberek. Réz- és bronzkori leletek sokaságát (kardok, csákányok, edények) tárták fel a város területén és közvetlen környékén.

A középkori írásos forrásokban, a XII. századtól találkozunk a város nevével, mely Szabolcs Vármegyéhez tartozott.  A XIV. században már templommal rendelkezett a település, melyet a középkor folyamán több nemesi család mellett Zsigmond király, Szilágyi Erzsébet, és a Hunyadiak is birtokoltak.

A település központjában lévő dombon 1437-ben egy egyhajós gótikus templomot építettek (nem elképzelhetetlen, hogy a régi romjain), melyet a későbbiekben toronnyal egészítettek ki és fallal vettek körül.

Hadház a XVI. században, a török hódítás és az ország részekre szakadásának időszakában sok pusztítást volt kénytelen elszenvedni. Szabolcs Vármegye, s így Hadház is a Magyar Királyság területéhez tartozott, s csak két rövid időszakra (1621 – 1629. és 1645 – 1648.) csatolták hat másik vármegye településeivel együtt az Erdélyi Fejedelemséghez A Török Hódoltsághoz soha nem tartozott, de határmenti fekvéséből adódón, gyakran érték támadások török, császári és magyar részről egyaránt.

A tizenötéves háború időszakában Hadház, sok más településhez hasonlóan szinte teljesen elnéptelenedett, és elpusztult.

Bocskai István, Magyarország választott fejedelme 1605-ben hajdúkat telepített le Hadházon is, s 1605. december 12-én, Korponán kelt oklevelében e településnek is városi rangot adományozott.

A fejedelem halála (1606. Kassa) miatt a hajdúk még évekig nem tudtak érvényt szerezni kiváltságaiknak, s elfoglalni a számukra lakóhelyül kijelölt településeket. Hadházra is valószínűleg csak 1610. körül telepedtek le véglegesen. A letelepülés itt is tisztjeik vezetésével, tizedekben történt (Hadházon négy tizedben), a letelepedést követően pedig hozzáláttak a város meglévő védműveinek felújításához és újak kialakításához. Erre nagy szükségük volt, hiszen a béke még sokáig nem köszöntött az országra, s hajdúszabadságukat is igen gyakran meg kellett védeniük.

A városban talált gótikus templomot felújították és erős, lőrésekkel ellátott kőfallal vették körül, melyhez figyelőtornyot is építettek. Sokak szerint a térség legszebb, s védelmi feladatokat legjobban ellátó erődtemplomát sikerült megépíteniük. Az erődtemplom mellett pedig a település szélein körbe futó, hajdúpalánknak nevezett erődítmény biztosította a városban lakók védelmét.

Hadház 1872-ig volt szabad hajdúváros.

A dualizmus időszakában (1867-1918) és a Horthy korszakban (1919-1945) Hadház nagyközségként, rendezett tanácsú városként és megyei városként élte életét. S ebben az időszakban több jelentős, ma is álló és a városképet meghatározó épülettel gazdagodott. 1872-ben épült fel a neoromán stílusú, kéttornyú református templom, mely napjainkban is a város jelképének tekinthető. A régi templomot ekkortól nem használták, hagyták pusztulni, majd a század végén le is bontották és a helyére 1896-ban református elemi iskolát építettek, melynek egyik épületszárnya ma is áll és iskolaként (Dr. Földi János Általános Iskola) működik.
A főtéren 1912-ben épült fel a Bocskay Szálloda, melynek épülete napjainkban a Városházának ad otthont, s ugyanezen évben épült a a Kossuth utca elején a Gazdasági Bank épülete is, mely 1955-től Művelődési Házként működik.

A második világháborúban, a német megszállást követő szövetséges támadások Hajdúhadházon is nagy pusztítást okoztak, ekkor érte bombatalálat az új, kéttornyú templomot, mely ennek következtében teljesen kiégett, s melynek helyreállítása napjainkban is folyik.

A második világháborút követően Hajdúhadház is a „szocialista fejlődés” útjára lépett, minek következtében eltűntek tanyái és virágzó parasztgazdaságai, tönkrementek, eltűntek gyönyörű lakó- és középületei, és szinte teljesen megszűnt a társadalmi önszerveződés a lakosság körében.

Hadház, az 1936-ban elveszített városi rangját a rendszerváltás időszakában, 1989. március 1-én, a szomszéd településsel, Téglással történő egyesítést követően nyeri el újra, Hadháztéglás néven. A két település különválását követően, 1991. május 1-én Hajdúhadház önállóan is megkapta a városi címet.

Jelenleg Kelet-Magyarország, egyik leghátrányosabb helyzetű, de a múlt rendszer nyomasztó és visszahúzó öröksége ellenére dinamikusan fejlődő városa, a Hajdúhadházi Kistérség központja.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Megszakítás