Hajdúhadház Város Önkormányzata elkötelezett a társadalmi segítségvállalás iránt, ezért márciustól, minden pénteken ingyenes jogi tanácsadásra várja az arra igényt tartókat. A jogi tanácsadási feladatokat dr. Somogyi Irén ügyvéd látja el. A jogi tanácsadás előzetes bejelentkezéshez nem kötött.

Helyszín: Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 1.)

Időpont: minden pénteken 8:30-12:00 óra között.

Fontos információ: december 26-án nem lesz jogi tanácsadás.

A város egész napos programmal emlékezett a száz éve született festőművészre.

Az eseménysor az Égerházi Imre Emlékházban kezdődött, ahol ünnepélyesen átadták a művész mozaikjait november 5-én. Az alkotásokat és az emlékkiállítást Feledy Balázs művészeti író mutatta be. Az „Égerházi Imre-nap” következő állomása a Földi János Könyvtár volt, ahol délután egy kiállítás és egy könyvbemutató várta az érdeklődőket. Előbb „Égerházi Imre – Hortobágytól Gyergyóig” címmel nyílt tárlat, majd bemutatták az évfordulóra megjelent, „Égerházi Imre – a XX. századi alföldi festészet mestere” című életműkötetet. A kiállítás megnyitóján Asztalos Péter alpolgármester méltatta a művész életművét – írta a Cívishír.

Asztalos Péter szerint Égerházi Imre egyszerre hordozta magában a hagyományt és az újító szellemet. A festőművész leszármazottja volt a XVII. századi freskófestő Égerházi Képíró Jánosnak, így művészetében természetesen kapcsolódott össze a múlt és a jelen. Hortobágytól Gyergyóig nemcsak földrajzi útvonalat járt be, hanem szellemi horizontot is: a pusztától Erdélyig, a határokon átívelően.

„Úgy érzem, akkor dolgozom jól, és akkor vagyok igaz, ha követem a valóságot, ha piktúrámban korunk társadalmi, emberi viszonyai érezhetően tükröződnek” – idézte az alpolgármester Égerházi Imre hitvallását. Elmondta: a festő művészete egyszerre gyökerezett az alföldi tájban, a népművészeti hagyományokban és a modern festészet formanyelvében. Képein megjelennek a pusztai fények, a szürkéskék égbolt, a kontúros mezők és a sajátos, finom pointillizmus.

Életművét a közösségi elkötelezettség is jellemezte: több mint száz önálló és négyszáz csoportos kiállításon szerepelt. Munkásságát Hajdúhadház 1992-ben díszpolgári címmel ismerte el, emlékét ma az Égerházi Imre Emlékház őrzi.

– A mostani kiállítás nem csupán múltidézés, hanem a jelenről és jövőről is szól. Arról, miként válhat egy művész saját tájából kiindulva egyetemes üzenet közvetítőjévé, és hogyan lesz a művészetben a határ nem fal, hanem kapu – fogalmazott zárásként Asztalos Péter.

A délután másik kiemelt eseménye az életműkötet bemutatója volt. A „Égerházi Imre – a XX. századi alföldi festészet mestere” című könyvet a festő legfiatalabb fia, Égerházi Attila állította össze. A keménykötésű, gazdagon illusztrált kötet több mint húszéves gyűjtőmunka eredménye: a családi emlékek, archív fotók, kritikák és műtárgyjegyzékek gondos összeállítása.

Égerházi Attila elmondta, céljuk az volt, hogy apja életútját és teljes alkotói pályáját egyetlen könyvben mutassák be.

A kötet időrendben követi a művész útját: az 1930-as években, még gyermekként a házak meszelt falára „pingált” zsírkrétás rajzaitól és korai történelmi témáitól az 1960-as évek végére kiforrott, egyéni „Égerházi-stílusig”. Bemutatja a művész erdélyi, bulgáriai, finnországi és franciaországi inspirációit, valamint a hortobágyi alkotótáborokat és linómetszeteit is.

A könyv külön érdekessége, hogy QR-kódok segítségével meghallgathatók a Djabe zenekar Égerházi-képekhez komponált zeneművei. Helyet kaptak benne a festő kézzel írt novellái és versei is, amelyek művészetének líraiságát idézik meg. Az előszót a művész másik fia, Égerházi Péter írta, személyes hangvételű visszaemlékezésként.

Este a városházán nyílt meg az „Égerházi Imre évtizedei” című kiállítás, amelyet Csáfordi Dénes polgármester, Égerházi Péter és Feledy Balázs művészeti író nyitott meg. A tárlat átfogó képet ad a művész több évtizedes munkásságáról, az alföldi tájképek és szimbolikus kompozíciók világáról.

Égerházi Péter személyes hangvételű beszédben emlékezett vissza édesapjára. – Égerházi Imre évtizedeiből nekem négy jutott igazán, az első kettőben még fiatal szemlélőként láttam, hogyan küzd a művészeti elismertségért az édesapám. A tehetség nála szorgalommal, kitartással és emberi alázattal párosult. Szűkös körülmények között kezdte Hajdúhadházon, majd Debrecenben, ahol a festészet iránti vágy minden nehézségen átsegítette. Képzőművészeti szabadiskolába járt, Menyhárt József, Balla László és Veress Géza is támogatta útkeresésében.

Az ötvenes években Paál László, majd Van Gogh és Gauguin hatása alatt dolgozott, a hatvanas évekre pedig kialakult a rá jellemző spaklis technika, amelyben a tiszta színek és áttetsző rétegek különleges harmóniát teremtettek. Művei egyre élénkebbek, gondolatiságuk egyre mélyebbek lettek.
Nemcsak festő volt, hanem szervező és közösségépítő is: művésztelepeket vezetett, alkotótáborokat szervezett, segítette a fiatalokat. A hortobágyi táborban például igazi példaképpé vált. Élete utolsó éveiben lenyugodott: megtanult megállni és rácsodálkozni az élet apró szépségeire, amit festészetében is tükrözött. 2001-ben tragikusan távozott, de életműve – befejezetlenül is – a magyar és nemzetközi művészet maradandó része maradt.

Az est pódiumbeszélgetéssel folytatódott, amelyen pályatársai és művészeti írók idézték fel Égerházi Imre életét és alkotói örökségét. Az emléknap zárásaként a Djabe zenekar adott koncertet, amelyen a festőművész képeihez írt zeneműveket adták elő.

Az eredeti cikk itt található: https://civishir.hu/hir/hajduhadhaz-tisztelgett-egerhazi-imre-elott?fbclid=IwY2xjawN6j3tleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEeDzJ7YKw8oa44wnGdY4KLLxzqGb23li-vHhneRGpuDM8OL252V7qW2__En48_aem_yox4Chbqn00QCcIHnaSfsg

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést Hajdúhadház Város Önkormányzata a Bocskai téren, szerdán. Az esemény felvezetéseként a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd Dánielfy Zsolt, Jászai Mari-díjas színművész előadásában hallhatták A magyarok Istene című megzenésített Petőfi-verset.

Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere ünnepi beszédében emlékezett a hősökre. – 1956 kapcsán rengeteg apró momentum, történet van, amit fel lehet idézni. De mi az, amire emlékeznünk kell? A hősökre, a magyar emberekre, akik mertek cselekedni. Azokra a magyar emberekre, akik a szabadság lángját újra meggyújtották és magasba emelték. Mert ha nincs 1956, és a forradalom nem okoz repedéseket a kommunizmus és a szocializmus hatalmas nemzetközi építményén, akkor nem biztos, hogy van 1989, és nem biztos, hogy van rendszerváltás hazánkban. Egyáltalán nem biztos, hogy kikiálthattuk volna a köztársaságot, s hogy eljön utána a szabadság korszaka. A rendszerváltás időszakában és azt követően értelmet nyert, hogy a szabadság eszméjét tartották életben 1956 forradalmárai, a pesti srácok és azok a hajdúhadházi emberek, akik mertek cselekedni. Rájuk emlékezünk, az irántuk érzett tiszteletet, szeretetet kell életben tartanunk ezeken az emlékezéseken – fogalmazott a város első embere.

        

A polgármesteri beszédet követően Dánielfy Zsolt irodalmi összeállítása hangzott el, majd katonai tiszteletadás mellett a városi intézmények, szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az 1956-os emlékműnél.

Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata helyi humán fejlesztések megvalósítását tervezi vármegyei szinten, amelyhez kapcsolódóan települési kérdőívet készít. A tervezett tevékenységek megvalósításának alapja a vármegyében élők szükségleteinek, igényeinek, településekre vonatkozó elképzeléseinek megismerése. A helyi humán fejlesztések célja az egyének, közösségek és humán erőforrások fejlesztése helyi szinten, a társadalmi jólét, foglalkoztathatóság és életminőség javítása érdekében.

A beérkezett válaszokat kizárólag összesített formában dolgozzák fel, a résztvevők anonimitását teljes körűen biztosítva.

A kérdőív kitöltésének határideje: 2025. november 3. (hétfő).

A kérdőív linkje:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc4wb4UZPmO23vZflScWuBSg03P5vrlTwtqInSs2tHQov4bnQ/viewform?usp=header

A Hajdúhadház, Dr Földi János u. 31 szám előtt csőtörés javítása miatt a mai napon, szerdán 09.00-12.00.-óráig előfordulhat víznyomásingadozás, esetleg vízhiány.

Megértésüket köszönjük! – tájékoztatott az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.

Közmeghallgatást tartott Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete csütörtökön a Városháza Dísztermében. Csáfordi Dénes, a város első embere beszámolójában összegezte az elmúlt évek tapasztalásait, valamint Hadház jövőjéről is beszélt.

A polgármester kiemelte, azokra a változásokra, amelyek a világban és az országban zajlanak az elmúlt években, reagálni kellett. A város működtetésének költségei folyamatosan növekednek, viszont a működésre fordítható bevételek évek óta változatlanok, ráadásul kevesebb anyagi forrás mellett komolyabb kihívásoknak kellett megfelelni. A városvezetés kényszerpályára került, az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal napi működését át kellett alakítani. Ennek következményeként jelentős dolgozói létszámcsökkentést hajtottak végre: a Polgármesteri Hivatal 52 főről 26-ra, míg a Család- és Gyermekjóléti Központ 24 főről 11-re csökkent.

Mindennek ellenére Hajdúhadház tovább épül és fejlődik. A 2020-2026-os időszakban az úthálózat fejlesztésére közel 2 milliárd forintot fordíthattak, többek között felújítottak három belterületi utat, míg 19 utca új aszfaltburkolatot kapott, s további négy utcában lesz még útépítés. Hadház több épületén végeztek energetikai korszerűsítést, két intézmény esetében bővítették a létesítményeket, valamint hamarosan elkészül a vadonatúj helyi termelői piac.

Hajdúhadház a kultúra és a sport területén is előremozdult. A városvezető kiemelte, a rendezvények terén is meg kellett újulnia Hadháznak, s a végrehajtott változtatások pozitív visszajelzéseket kaptak. A sportélet új alapokra került: a Hajdúkaland SE megreformálása a 2025-ös év egyik komoly eredménye.  

Csáfordi Dénes a jövőbe tekintve elmondta, a változó világban meg kell találni a helyes utat. Hadház lakossága folyamatosan nő, s várhatóan a jövőben még többen költöznek majd a városba. Mindez annak is tulajdonítható, hogy Hajdúhadház az élhető kisváros szerepét tölti be a régióban, ugyanis a településen minden biztosítva van a nyugodt élethez. A következő időszak fontos projektjei lehetnek a Református templom felújítása, illetve egy belvárosi ingatlanfejlesztés. A Versenyképes Járások Program keretein belül is a több fejlesztést hajtanak majd végre a városban.              

A polgármesteri beszámolót lakossági kérdések követték, köztük a Kossuth utcai gépkocsi forgalommal és a Nagysándor József utca aszfaltozásával kapcsolatban. A feltett kérdések az ülésen megválaszolásra kerültek.

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete október 16-án, csütörtökön a Városházán tartott ülést, melyen minden napirendi pontban döntés született.

Első napirendi pontként Csáfordi Dénes polgármesteri tájékoztatóját fogadta el a testület, ami a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről szólt.

Döntés született arról, hogy Hajdúhadház városa kérelmet nyújt be a 2026. évi járási Startmunka programok megvalósítására, 2026. március 1-je és 2027. február 28-a között 71 fő részvételével. A képviselő-testület úgy határozott, hogy pályázatot nyújt be az Országos Mászóterem-építési és az Országos Futópálya-építési program 2026-os felhívására.

A jelenlévők elfogadták a képviselő-testület 2026. évi munkatervét, ami alapján a testület évente legalább nyolc alkalommal rendes ülést tart, illetve szükség szerint, a munkatervtől eltérő időpontban rendkívüli ülést tarthat. Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta és jóváhagyta a városi fenntartásában működő Hajdúhadházi Városi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát, házirendjét és pedagógiai programját.

A képviselők tudomásul vették a rendezési eszközök hatályosulásáról, tapasztalatairól szóló főépítészi tájékoztatót. Döntés született arról is, hogy a Hajdúhadház, Hajdú utca 16. szám alatt működő piac esetében 2026. január 1-jétől megváltozik a piaci helypénz, valamint az áram és az illemhely használati díj összege. A díjak a következőképpen módosultak: piaci helypénz (megkezdett méterenként): gyümölcs, virág, zöldség, élelmiszer, őstermelő 300.- Ft, új árucikk és vállalkozók: 600.- Ft, használtcikk árusítása: 500.- Ft, piac helyfenntartási díj (méter/hó): 550.- Ft, gépkocsiról való árusítás (alkalmanként, helypénz és helyfenntartási díjon felül) 1.100.- Ft. Állatok utáni helypénz (darabonként): liba, kacsa, pulyka, vágott baromfi, szárnyas, vad: 55.- Ft, tyúk, vágóbaromfi 55.- Ft, naposcsibe 30.- Ft, napos kacsa, pulyka, liba 30.- Ft, nyúl (egyéb) 40.- Ft. Áram használati díja: 3.500.- Ft/alkalom. Illemhely használati díja: 200.- Ft/alkalom.

A közterület-felügyelet megszűnése miatt a képviselő-testület a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló rendeletet módosította, ami alapján a közterület-használatot a Hajdúhadházi Polgármesteri Hivatal munkatársa a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizheti.

Döntés született a köztemető üzemeltetésével, fenntartásával összefüggésben felmerülő szükséges és indokolt költségek módosításáról; 2026. január 1-jétől lép életbe a hadházi ravatalozóhoz és köztemetőhöz kapcsolódó temetői, valamint a köztemetést érintő díjtételek változása.