Anyakönyvi ügyintézés

Ügyintéző: Karap Annabella
Polgármesteri Hivatal 16. iroda
Telefon.: 06 (52) 583-415
E-mail.: anyakonyv@hajduhadhaz.hu

Illetékek:
Az anyakönyvi eljárásokban az illetéket illetékbélyegben kell leróni. Hivatalunk illetékbélyeget nem forgalmaz, így azt a Postahivatalban kell megvásárolni. (Tanúsítványra és tanúsítvány alóli felmentési kérelemre 5.000,-Ft, házassági névmódosításra 3.000,-Ft, Belügyminisztérium névváltozásra 10.000,-Ft, ismételt névváltozásra 50.000,- Ft, állampolgársági bizonyítványra 3.000,-Ft az illeték.)

Ügyleírás:

1. Születés anyakönyvezése

A születés anyakönyvezése a születés helye szerint illetékes Anyakönyvi Hivatalban történik. A születést legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. Ha a szülés intézetben történt, az intézet vezetője, ha intézeten kívül történt, a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. Ha a szülésnél nem orvos működött közre, a bejelentésre kötelezett 8 napon belül köteles bejelenteni.

Szükséges iratok:

  • orvosi igazolás a gyermek születéséről
  • szülők házassági kivonata vagy közjegyző előtt létesített bejegyzett élettársi kapcsolat kivonata
  • szülők személyazonosító igazolványa / vagy útlevele és lakcímigazolványa

Ha a szülők nem házasok:

  • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, melyet anyakönyvvezetőnél vagy gyámhatóságnál tehetnek a szülők, a gyermek születése előtt vagy után. Ha az apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját szakorvos által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.
  • Szükséges továbbá:
    Elvált és / vagy özvegy családi állapot esetén: válás/haláleset tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

2. Házasságkötés

 

Kik köthetnek házasságot?

Magyarországon házasságot csak férfi és nő köthet. Külön engedély nélkül minden cselekvőképes és nagykorú (18. életévét betöltött) személy. A 16 és 18 év közötti fiatalok házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges, mely a kiskorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál szerezhető be. Magyar állampolgár 16 éves kor alatt törvényes házasságot nem köthet.

Szükséges iratok:

  • személyi igazolvány/útlevél/és lakcímigazolvány
  • születési anyakönyvi kivonat
  • elváltnak: a válás tényét tartalmazó záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
  • özvegynek: házastárs halotti anyakönyvi kivonata
  • bejegyzett élettársaknak: közjegyzői okirat

Amennyiben magyar állampolgár külföldön vált el, a bontóperi ítéletet az anyakönyvvezető az Igazságügyi Minisztériumhoz terjeszti fel. Ha a Minisztérium azt jogérvényesnek ítéli, a válás feljegyzésre kerül a házassági anyakönyvben. Amennyiben a válás nem jogérvényes, azt a magyar bíróságon meg kell ismételni.

Ha a válást az Európai Unió valamelyik tagállamának bírósága mondta ki, a bíróságtól hozni kell az un. Brüsszel II. adatlapot, mely alapján a válás az anyakönyvben feljegyezhető.

Házasságkötés előtti teendők

A házasulók a házassági szándékot személyesen jelentik be – legkorábban 6 hónappal, de min. az esküvőt megelőzően 30 nappal -, erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. (A 30 napos várakozási idő alól a jegyző indokolt esetben felmentést adhat.

A felmentési kérelmet az anyakönyvvezetőnél kell benyújtani, 5000.-Ft. értékű okmánybélyeggel ellátva). A házasulók nyilatkoznak arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek nincs törvényi akadálya. Nyilatkoznak továbbá a házasságkötés utáni névviselésről, és megállapodnak a születendő gyermekek családi nevében.

Kivel nem lehet házasságot kötni?

Egyenes-ági rokonnal, testvérekkel, testvérek egyenes ági, vér szerinti leszármazóival, a volt házastárs egyenes ági rokonával, valamint örökbe fogadó az örökbe fogadottal.

Házasságkötés után a férj és a feleség házassági nevének lehetséges formái:

Példa:
vőlegény születési neve: Kovács Péter
menyasszony születési neve: Kiss Eszter

1. Kovács Péter – Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács, Kiss, Kovács-Kiss, Kiss-Kovács

2. Kovács Péter – Kovács Péterné
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács

3. Kovács Péter – Kovács Péterné Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács

4. Kovács Péter – Kovácsné Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács

5. Kovács Péter – Kovács Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács

6. Kiss Péter – Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kiss

7. Kovács Péter – Kovács-Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács-Kiss, Kovács

8. Kovács Péter – Kiss-Kovács Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács, Kiss-Kovács

9. Kiss-Kovács Péter – Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kiss-Kovács, Kiss

10. Kovács-Kiss Péter – Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács-Kiss, Kiss

11. Kovács-Kiss Péter – Kovács-Kiss Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kovács-Kiss

12. Kiss-Kovács Péter – Kiss–Kovács Eszter
Születendő gyermekek lehetséges születési családi neve: Kiss-Kovács

Kiskorúak házasságkötése

Kiskorúak házasságkötése előtt a lakóhely szerint illetékes gyámhivataltól előzetes házasságkötési engedélyt kell kérni. A Gyámhatóság által kiadott házasságkötési engedély a kiadásától számított hat hónapig érvényes.

Külföldi állampolgár házasságkötése

Külföldi állampolgár a házasságkötési szándékát – az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával – írásban is megteheti.

Tanúsítványt kell hoznia a külföldi hatóságtól arról, hogy hazája törvényei értelmében házasságot köthet. A tanúsítványt kiállíthatja a külföldi állam vagy annak Magyarországi képviselete. A házasság csak abban az esetben köthető meg, ha annak sem a külföldi, sem a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány beszerzése alól az illetékes Kormányhivatal – indokolt esetben – felmentést adhat (illetéke: 5.000,- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni). A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 20 munkanap.

A külföldi fél állampolgárságát útlevéllel, személyi igazolvánnyal vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolhatja.

Azonos állampolgárságú – nem magyar – házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországon működő külképviseleti hatóságnál is házasságot köthetnek.
A házasságkötés során a házasuló anyanyelvét használhatja. Amennyiben a házasulók, tanúik vagy az anyakönyvvezető közül egy vagy több személy nem beszéli a többiek által beszélt nyelvet, tolmácsot kell alkalmazni. Tolmácsról a házasulandó feleknek kell gondoskodni. Nem lehet tolmács a házasuló és egyenes ági rokona.

Magyar állampolgár házasságkötése külföldön

A magyar félnek tanúsítványt kell vinnie arról, hogy a magyar jog szerint házasságot köthet. A tanúsítvány kiállításához a formanyomtatványt a lakóhely szerinti anyakönyvvezető tölti ki, melyet 5000.- Ft-os illetékbélyeggel ellátva felterjeszt a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a külföldön lakó és tartózkodó fél nyilatkozatát, mindkét fél születési anyakönyvi kivonatát és családi állapotuk igazolását.

Felmentés tanúsítvány beszerzése alól

Ha a nem magyar házasuló a tanúsítványt nem tudja beszerezni és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel (5.000,-Ft-os illetékbélyeggel), és a házasságkötési szándék bejelentéséről készült jegyzőkönyvvel és a szükséges iratokkal együtt a felettes szervhez elbírálásra felterjeszti.

Házassági tanú

Házassági tanú lehet minden nagykorú és cselekvőképes személy, aki érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal rendelkezik. Külföldi állampolgárságú tanú esetén útlevélre, és amennyiben nem beszél magyarul, tolmácsra van szükség.

Nem lehet tolmács a házasuló és egyenes ági rokona.

A tanú felkéréséről és a házasságkötésen való megjelenéséről a házasulók gondoskodnak.

3. Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolatot két 18. életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. Az élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás, tanúsítvány iránti kérelem, ill. felmentési kérelem és a szükséges iratok megegyeznek a házasságkötési eljárásban előírtakkal. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a bejegyzett élettársakra. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját az anyakönyvvezető a felek kívánságát figyelembe véve tűzi ki.

4. Haláleset anyakönyvezése,

A haláleset anyakönyvezése a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvi hivatalban történik meg. A halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. Az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője jelenti be.

Szükséges iratok:

  • halott-vizsgálati bizonyítvány
  • az elhunyt születési anyakönyvi kivonata
  • az elhunyt házassági anyakönyvi kivonata / vagy közjegyzői okirat bejegyzett élettársi kapcsolatról
  • elvált elhunytnak a válásról szóló jogerős bírósági végzés vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
  • özvegy családi állapotú elhunytnak a házastárs halotti anyakönyvi kivonata
  • az elhunyt személyazonosító igazolványa, lakcímigazolványa, vezetői engedélye, útlevele, tartózkodási engedélye

Anyakönyvezésre a felsorolt iratokat az elhunyt hozzátartozója, vagy a hozzátartozó által megbízott temetkezési ügyintéző viheti be az Anyakönyvi Hivatalba, a bejelentésről jegyzőkönyv készül.

5. Anyakönyvi kivonat kiállításának illetéke

2017. március 16-tól az anyakönyvi kivonatok illetékmentesen kerülnek kiállításra.

6. Családi ünnepségek

Kérhető 25 illetve 50 éves házassági évfordulók megünneplése, névadó ünnepségek lebonyolítása, melyek szintén a házasságkötő teremben kerülnek megrendezésre.

7. Hazai anyakönyvezés

Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, elhalálozásának, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály 1-2. (1075 Budapest, Károly körút 11.) hatáskörébe tartozik. A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél, külföldön a magyar külképviseleti hatóságnál lehet kérni.

Az anyakönyvezéshez az eredeti idegen nyelvű okiratot és annak hiteles magyar fordítását kell csatolni. Amennyiben az eredeti okiratról az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (Budapest, VI. ker. Bajza u. 52.), közjegyző vagy konzul hiteles másolatot készít, az szintén képezheti a hazai anyakönyvezés alapját. (A benyújtott iratokról célszerű hiteles másolatot készíttetni, mivel a benyújtott eredeti okiratokat az anyakönyvi irattárból nem lehet visszaadni!)

Hazai anyakönyvezés kérésekor minden esetben igazolni kell a magyar állampolgárságot, mely történhet

  • érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal
  • érvényes magyar útlevéllel
  • állampolgársági bizonyítvánnyal

Születés hazai anyakönyvezése

A születés hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok:

  • jegyzőkönyv
  • szülők magyar állampolgárságának igazolása
  • külföldi születési anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
  • szülők házassági anyakönyvi kivonata vagy annak másolata
  • a szülők személyi azonosítója
  • az anya leánykori családi neve
  • a gyermek származási helye
  • házasságon kívül született gyermek esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

A jegyzőkönyv valamennyi adatának a gyermek születésének időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie.

Házasság hazai anyakönyvezése

A házasság hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok:

  • jegyzőkönyv
  • mindkét fél állampolgárságának igazolása (személyi ig., útlevél fénymásolata)
  • a külföldi házassági anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
  • házasságkötés előtti családi állapot
  • magyar állampolgár(ok) születési anyakönyvi kivonata vagy annak másolata
  • házasság előtti elvált illetőleg özvegy családi állapot okirattal történő igazolása (jogerős bírósági ítélet vagy elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata)
  • személyi azonosító
  • a házastársak szüleinek születési neve
  • személyes nyilatkozat a házasságkötés utáni nevére vonatkozóan abban az esetben, ha a külföldi okirat nem tartalmazza ezt az adatot
  • mindkét fél által aláírt nyilatkozat a születendő gyermek családi nevére vonatkozóan, ha a feleség a házasságkötés után továbbra is a születési nevét viseli

A jegyzőkönyv valamennyi adatának a házasságkötés időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie.

Bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése

A bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok:

  • jegyzőkönyv
  • a bejegyzett élettársak állampolgárságának igazolása (személyi ig., útlevél fénymásolata)
  • a külföldi anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
  • a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtti családi állapot
  • magyar állampolgár(ok) születési anyakönyvi kivonata vagy annak másolata
  • a bejegyzett élettársi kapcsolat előtti elvált illetőleg özvegy családi állapot okirattal történő igazolása (jogerős bírósági ítélet vagy elhunyt házastárs/élettárs halotti anyakönyvi kivonata)
  • személyi azonosító
  • az élettársak szüleinek születési neve

A jegyzőkönyv valamennyi adatának a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie.

Haláleset hazai anyakönyvezése

Haláleset hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok:

  • jegyzőkönyv
  • az elhunyt magyar állampolgárságának igazolása
  • külföldi halotti anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
  • születési anyakönyvi kivonat vagy annak másolata
  • házassági anyakönyvi kivonat/bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvi kivonat vagy annak másolata
  • az elhunyt illetőleg házastársának személyi azonosítója
  • az elhunyt szüleinek születési neve

A jegyzőkönyv valamennyi adatának a haláleset időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie.

8. Névviselés, névhasználat

A magyar állampolgárok családi és utónevet viselnek. Az utónév legfeljebb két tagú lehet. Mindenki azt a nevet viseli, ami születése illetőleg házasságkötése révén megilleti, ettől eltérni csak az Igazságügyi Miniszteri Engedéllyel engedélyével lehet.

Külföldi állampolgárok, hontalanok névviselésével kapcsolatban állampolgárságuk illetőleg származási helyük joga az irányadó. A név megváltoztatása névmódosítás illetőleg névváltoztatás útján történhet.

A házassági név

Névmódosítás

Anyakönyvvezetői hatáskörben:

Házassági név módosítására – a házasság alatt, illetve a házasság megszűnése után – a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes. / A kérelmet be lehet nyújtani a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőhöz is, aki továbbítja a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek./

A névmódosítás illetéke 3000.-Ft. Amennyiben a feleség vagy a férj visszaveszi születési nevét, és a házasság fennáll, mindkettejük közös megállapodása is szükséges a gyermekek születési családi nevére vonatkozóan.

– Névváltoztatás

A házastársa nevét viselő személy házassági neve kérelemre megváltoztatható, ha a házassága megszűnt és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyi adat és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.
A házassági névváltozás illetékmentes.

Születési név változtatása

Családi és utónevek változtatása csak miniszteri engedéllyel történhet.

A névváltoztatás iránti kérelmet a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél kell benyújtani. Az anyakönyvvezető az adatok egyeztetése és a kérelmező aláírásának hitelesítése után továbbítja a kérelmet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz.

A névváltoztatási kérelem illetéke 10.000.- Ft, az eljárás ügyintézési határideje 60 nap.

Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetén az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. A névváltozás a kiskorúakra is kiterjed, kivéve ha azt nem kérik. A névváltozás a nagykorúakra csak akkor terjed ki, ha azt kérik.

A miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50.000,-Ft.

Névváltoztatási okirat másolat illetéke 1.000,-Ft, másolat csak az KIM Anyakönyvi Osztályától kérhető.

9. honosítás, visszahonosítás, állampolgárság

HONOSÍTÁSI, VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELMET KIZÁRÓLAG ELŐZETESEN EGYEZTETETT IDŐPONTBAN TUD AZ ANYAKÖNYVVEZETŐ ÁTVENNI!

ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ÜGYEK (forrás: Köztársasági Elnöki Hivatal www.keh.hu/allampolgarsagi_ugyek)

Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (4) bekezdés i) pontja alapján a köztársasági elnök dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

Az állampolgársági eljárás szabályait a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) tartalmazza. A köztársasági elnök nem járhat el közvetlenül az állampolgársági ügyekben, minden esetben az illetékes miniszter előterjesztése alapján dönt

Honosítás

Honosítását kérheti az a nem magyar állampolgár, aki
– a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig bevándoroltként, menekültként vagy letelepedettként folyamatosan Magyarországon lakott, illetve aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolta, és bejelentési kötelezettségének eleget tett,
– büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– igazolja, hogy magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított,
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti és
– igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Ötévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:
– Magyarország területén született,
– kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,
– hontalan.

Háromévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:
– magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
– kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
– magyar állampolgár fogadta örökbe (nagykorú személy),
– magyar hatóság menekültként elismerte.

Aki a fenti kategóriák egyikébe sem tartozik, nyolcévi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti honosítását.

A Magyarországon lakás időtartamára tekintet nélkül kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki
– legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
– legalább öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, és
– magyar nyelvtudását igazolja.
Ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik és
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamint
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter előterjesztésére – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól.

A Magyarországon lakás időtartamára tekintet nélkül kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy magyarországi származását igazolja vagy valószínűsíti, és magyar nyelvtudását igazolja, amennyiben
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

A fentiekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú esetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.
A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

A visszahonosítás
Kérelmére visszahonosítható az a személy, aki:
– magyar állampolgár volt, de a magyar állampolgársága megszűnt/elvesztette
– magyar nyelvtudását igazolja;
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

Lemondás a magyar állampolgárságról
A magyar állampolgár – a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában – lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha
– külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és
– a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon.

A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.

Budapest Főváros Kormányhivatala határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

A lemondás elfogadásától számított három éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

A magyar állampolgárság megszerzésére, illetve visszaszerzésére irányuló nyilatkozat
A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat:

A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy, aki
– az ország területén született, és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek, és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.
– aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

A magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat:
A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – visszaszerzi a magyar állampolgárságot az a személy,
– akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak,
– továbbá az, aki a 7970/1946. ME rendelet, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát,
– valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg.

A nyilatkozat elfogadása esetén a magyar állampolgárság megszerzését Budapest Főváros Kormányhivatala bizonyítványban igazolja. A nyilatkozatot Magyarország köztársasági elnökéhez kell címezni, azonban benyújtásának szabályai megegyeznek az egyéb állampolgársági kérelmek benyújtásának szabályaival (lásd alább).

Az állampolgársági kérelem benyújtásának szabályai
Az Ápt. 13. § (1) bekezdése alapján a honosítási, visszahonosítási kérelmet, az állampolgárság megszerzésére és visszaszerzésére irányuló nyilatkozatot, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelmek) az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen lehet benyújtani
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához,
– a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához,
– a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve

Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá – az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével – magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.
Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.

Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett
– születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
– családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
– házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
– felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
– gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
– testvére nevét, születési helyét és idejét,
– lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
– állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
– iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat és
– elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a honosítás, a visszahonosítás és a lemondás törvényi feltételei fennállásának igazolására szolgáló egyéb iratokat.

Az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény mellékletének II. pontja alapján a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal való visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról való lemondásra irányuló eljárás illetékmentes. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 3 000 forint.

Az állampolgársági eljárás
Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.
Az illetékes miniszter az állampolgársági előterjesztést a kérelemnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez való beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a miniszterhez való érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.

A határidőkbe nem számít be
– a hiánypótlásra való felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;
– az eljárás felfüggesztésének időtartama (ekkor az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik);
– a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által a jegyzőtől, a járási hivataltól, a konzultól, a gyámhatóságtól, az idegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól továbbá a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól kért véleményezés időtartama;
– az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) kormányrendelet alapján a köztársasági elnök döntése után a honosítási és a visszahonosítási okiratot, vagy a kérelmet elutasító döntésről szóló értesítést az állampolgársági ügyekben eljáró szerv (Budapest Főváros Kormányhivatala) a kiállításától számított 15 napon belül a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy a konzulnak küldi meg. A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

Az állampolgársági kérelmek vizsgálatát és a köztársasági elnök döntésének előkészítését a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztálya végzi. (Postacím: Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Hazai Anyakönyvi Osztály, 1368 Budapest, Pf. 222., Egyszerűsített honosítási eljárást követő hazai anyakönyvezési ügyekben: 06-1-323 3168 Klasszikus, egyéb hazai anyakönyvi ügyekben: 06-1-323 3176, 06-1-323-31-62, e-mail cím: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu).

Az állampolgársági kérelmek elbírálásáról hivatalunknak sem telefonon, sem levélben nem áll módjában felvilágosítást nyújtani.

T Á J É K O Z T A T Ó  

az egyszerűsített honosítási eljárás 2013. március 1-jétől hatályos új szabályairól

(forrás: allampolgarsag.gov.hu)

Az egyik legjelentősebb változás az állampolgársági kérelem átvételében résztvevőket érinti, ugyanis a módosító jogszabályok hatályba lépését követően ebben az anyakönyvvezetők már nem vesznek részt, helyükbe a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai lépnek.

Az egyszerűsített honosítás esetköre bővül: kedvezményes honosítását kérheti az a nem magyar állampolgár, aki magyar állampolgárral legalább tíz éve érvényes házasságban él, vagy öt éve él házasságban és közös gyermekük született, feltéve hogy az Ápt. 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és magyar nyelvtudását igazolja. Az öt vagy tíz év megléte a házasság, és nem a magyar állampolgárság tekintetében elvárás, elegendő, ha a kérelem benyújtásakor már magyar állampolgár a házastárs.

Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja az önéletrajzot és a névmódosítási kérelmet is (ezeket eddig külön íven, illetve önálló nyomtatványon kellett benyújtani). Ezen túlmenően a nyomtatvány Nyilatkozatok része is bővült.

Nyilatkozatok
2013. február 28-ig
Nyilatkozatok
2013. március 1-jétől
arról, hogy büntetlen előéletű arról, hogy büntetlen előéletű
arról, hogy érti és beszéli a magyar nyelvet arról, hogy érti és beszéli a magyar nyelvet
arról, hogy az állampolgársági esküt vagy fogadalmat hol kívánja letenni arról, hogy az állampolgársági esküt vagy fogadalmat hol kívánja letenni
arról, hogy névmódosítási kérelmet benyújt-e
  arról, hogy ha az Ápt. 4. § (3a) bekezdésére alapozza a kérelmet, a házasság 10 éve fennáll
  arról, hogy ha az Ápt. 4. § (3b) bekezdésére alapozza a kérelmet, a házasság 5 éve fennáll
  arról, hogy kiskorú gyermeke honosításához a másik szülő hozzájáruló nyilatkozatát milyen okból nem tudja beszerezni
  arról, hogy az idegenrendészeti eljáráshoz a kérelmező által megjelölt okiratot már csatolta, és kéri ennek beszerzését

A névmódosítási kérelem azon túl, hogy a honosítási kérelem részévé vált, a kitöltést segítő megoldásokkal teszi egyértelművé a kérelmet mind a kérelmezők, mind a döntés előkészítők számára.

Csökken a módosítás nyomán a névmódosítási kérelem alátámasztására csatolandó okiratok köre: nem kell csatolni a kérelmező elhalt anyja születési utónevének magyar nyelven történő feltüntetéséhez olyan okiratot, amely ezt tartalmazza.

Főszabály, hogy az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés b)-d) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez nem kell az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot csatolni.

Megszűnik az állampolgársági eskü vagy fogadalom (eskü) letételére nyitva álló határidő meghosszabbításának lehetősége, azt az eskü letételére való felhívás közlésétől számított egy éven belül (jogvesztő határidő!) kell letenni.

A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kérelmező egy alkalommal – legkésőbb az állampolgársági eskü kitűzött időpontját megelőző ötödik napon – az eskü helyének módosítását kérje. Ez esetben az okirat továbbítása automatikusan megtörténik az új eskütétel helyére, a módosításról nem kell külön döntést hozni.

A kérelem benyújtása  
Kérelmet bárki benyújthat, nemcsak az a személy aki megfelel az egyszerűsített honosítás/visszahonosítás törvényi feltételeinek. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet.  

Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:
– maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
– magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és
– honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint az egykori magyar állampolgárságot igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). Az egykori magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. A kérelemhez mellékelni kellegy darab igazolványképet. (A magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezők személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatait a kérelmet felvevő felvételezi.)
Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja az önéletrajzot és a névmódosítási kérelmet is (ezeket eddig külön íven, illetve önálló nyomtatványon kellett benyújtani).

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában
– hiteles magyar nyelvű fordítással, és
– ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál,
– külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél, illetve,
-a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál (Kormányablakok).

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.

Névmódosítás  
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik
–    hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
–    többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
–    utónevüknek magyar megfelelőjét.  

A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.
A névmódosítást személyenként, kell kérelmezni. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma.

Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja a névmódosítási kérelmet.

A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal.

A magyar nyelvtől és névviseléstől idegen névelem (pl. az egyes szláv nyelvekben
– orosz, ukrán, belarusz – szokásos apai név) vagy nemre utaló végződés (-ová, -a) elhagyható a névmódosítás keretében. A kérelem igazolására külön okiratot nem kell bemutatni, a szükséges adatokat a születési anyakönyvi kivonat tartalmazza.

A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben, vagy a Nemzeti és etnikai kisebbségek utónév könyvében megjelölt utónév fogadható el, amely nem mindig egyezik a köztudatban élő névazonossággal. A kérelmező nyilatkozata határozza meg a név magyar megfelelőjét egyes esetekben (Pl. a Matej-nek Máté és Mátyás is lehet a megfelelője).

A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.

A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.
A névmódosítási kérelem azon túl, hogy a honosítási kérelem részévé vált, a kitöltést segítő megoldásokkal teszi egyértelművé a kérelmet mind a kérelmezők, mind a döntés előkészítők számára.
Csökken a módosítás nyomán a névmódosítási kérelem alátámasztására csatolandó okiratok köre: nem kell csatolni a kérelmező elhalt anyja születési utónevének magyar nyelven történő feltüntetéséhez olyan okiratot, amely ezt tartalmazza.
Fő szabály, hogy az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés b)-d) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez nem kell az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot csatolni.

A kérelem elbírálása  
A miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt.  

A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Budapest Főváros Kormányhivataláhoztörténő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:

–    a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
–    az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),
–    a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
–    az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni, természetesen annak függvényében, hogy hány kérelem kerül benyújtásra.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).

Idegen nyelvű okiratok lefordítása  
Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással, és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni. Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot Magyarország területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet. Magyarországnak a külgazdasági és külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazottkonzuli tisztviselője – egyebek mellett – okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.  

Fontos kiemelni, hogyha a hiteles fordítást arra – annak készítésére – feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, a fordítást el kell fogadni. (Tehát közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók.)

Ha a külföldi okirat olyan idegen nyelven készült, amely nyelven a magyar jog szerint hiteles fordítás készítésére feljogosított szerv (személy) nem ért, vagy nincs magyar külképviselet az adott államban, a külföldi állam belső joga szerint hiteles fordításra feljogosított személy által valamely világnyelvre történt hiteles fordítás alapján kerül sor a külföldi okirat magyar nyelvre történő hiteles fordítására („köztes fordítás”). Ez szintén elfogadható a honosítási és az anyakönyvi eljárásban.

Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (a szomszédos országokban és a legtöbb európai országban nem kell diplomáciai felülhitelesítés, más esetekben viszont a Hágai Egyezményhez csatlakozást érdemes előtte leellenőrizni). A honosítási kérelmet elbíráló hatóság viszonosság esetén, vagy azon okiratok esetében is eltekinthet a felülhitelesítéstől, amely külföldi okiratok valódiságát illetően kétsége nem merül fel. Ezen okiratok pontos köréről az elbíráló hatóság tájékoztatja a kérelem átvételére jogosult szerveket.

A fentiektől eltérő esetekben a külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. Az illetékes magyar külképviseleti hatóság a külföldi hatóság által kiállított és hitelesített okiratot oly módon hitelesíti felül, hogy az okiraton az illetékes hatósági aláírást és pecsétet hitelesíti. A diplomáciai felülhitelesítési eljárás díjköteles.

Területváltozások 1938 és 1945 között:  
Trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek
1921. július 26.
Bécsi döntések A Magyarországhoz való visszacsatolás időpontja Az utódállam
A bécsi döntések
1945. január 20 ai hatállyal érvénytelenné váltak
Szlovák területek
(Felvidék)
1921. július 26-tól Csehszlovákia
Csehszlovákia déli része  

(1939. évi 2.200 M.E. rendelet)

1938. november 2. 1945. január 20-tól Csehszlovákia
Kárpátalja  

1921. július 26-tól Csehszlovákia

Kárpátalja (Csehszlovákia)  

(1939: VI. tv.)

1939. március 15. 1945. január 20-tól
Szovjetunió
Erdély  

1921. július 26-tól Románia

Észak-Erdély (Románia)  

(1940: XXVI. tv.)

1940. augusztus 30. 1945. január 20-tól
Románia
Délvidék  

1921. július 26-tól Jugoszlávia

Délvidék  

(Jugoszlávia)
(1941: XX. tv.)

1941. április 11. 1945. január 20-tól
Jugoszlávia

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. A kérelemhez mellékelni kell egy darab igazolványképet. A magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezők személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatait a kérelmet felvevő felvételezi.

A mellékletek közül eredetben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat, illetve az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel). Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni. Magyarországi anyakönyvi eseményről kiállított okirat beszerzéséről, ha azzal a kérelmező nem rendelkezik, – kérelemre – a Budapest Főváros Kormányhivatala gondoskodik, de azt az ügyfél nem kapja meg. Amennyiben a kérelmező a kérelem-nyomtatványon jelzi, hogy az anyakönyvi okmányait eredetben az idegenrendészeti eljáráshoz (letelepedési, bevándorlási eljáráshoz) csatolta, azok hivatalból a honosítási eljáráshoz beszerezhetők. Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

Aki olyan területen született, amely 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott, arról vélelmezhető, hogy volt ebben az időszakban magyar állampolgár. Tehát ha valaki például 1931-ben született Kolozsváron, az volt magyar állampolgár. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a leszármazást nem kell 1921-ig visszavezetni.

Benyújtandó okiratok  
Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat1 (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb. ), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat(például a felmenők anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány, stb.).  

Elsődlegesen a felmenő anyakönyvi kivonata alkalmas a magyar állampolgártól való leszármazás igazolására. A „leszármazási láncot” addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutunk, akiről vélelmezni lehet, hogy volt magyar állampolgár. A felmenő egykori magyar állampolgárságának igazolására alkalmas pl.: anyakönyvi kivonat (születési, házassági, halotti), állampolgársági bizonyítvány, opciós bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási okirat, korabeli munkakönyv, cselédkönyv, névváltoztatási-, elbocsátási okirat, iskolai bizonyítvány, korabeli lakcímbejelentő, katonakönyv, korabeli magyar útlevél.

A magyar állampolgártól való leszármazás igazolására a plébánosi/lelkipásztori igazolás is alkalmas, ha az 1895 előttről szól.

1Természetesen még hajadon/nőtlen kérelmezőknek erről nem kell igazolást hozniuk.

Hazai anyakönyvezés  
A hazai anyakönyvezés a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és ez utóbbiak megszűnése, valamint a haláleset) bejegyzése egy központi magyar anyakönyvbe. A honosítottak és visszahonosítottak esetében a magyar állampolgárság megszerzését – 2007 óta kötelezően – követi a hazai anyakönyvezés.
A honosítást és visszahonosítást kérők külföldön történt születésének, házasságkötésének és bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezéséhez adatlapot kell kitölteni, melyet a honosítási kérelem benyújtásakor kell a csatolt iratanyaghoz mellékelni.  

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: „Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.” Az előbbiekből következően általában nem kell vizsgálni, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtt, a korábbi személyes jog alapján milyen módon alakult az érintettnek pl. a névviselése. Az adatlapon egyes kérdésekről azonban nyilatkozatot kell tenni, pl. anya születési családi neve, házassági név, a születendő gyermekek családi neve, stb. 2015. április 1-től a hazai anyakönyvezési ügyekben eljáró hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala.

 

vissza az előző oldalra

 

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.

Skip to content