A versailles-i Trianon palotában 1920. június 4-én írták alá azt a békediktátumot, aminek következményeként elvették a történelmi Magyarország kétharmadát. 2010-től kezdődően a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója a magyar nemzeti összetartozás napja. Mint minden évben, így idén is megemlékezést tartott Hajdúhadház Város Önkormányzata június 4-én.
A Trianon parkban megtartott eseményen Csáfordi Dénes, Hajdúhadház város polgármestere mondott beszédet. – Ezen a napon emlékezünk és ünnepelünk. Emlékezünk kell az 1920-as eseményekre, a trianoni békediktátumra, és ünnepelnünk a nemzetünk együvé tartozását. Ünnepeljük, hogy nemzetünk határokon átívelve a mai napig egységesen fennmaradt. 106 éve követték el a magyar nemzettel szemben azt a példátlan gyalázatot, amelynek eredményeként elvesztek területek és rabságba került a magyar lakosság jelentős része. 106 éve aláíratták velünk a békediktátumot, melyet aláírtunk, de elfogadni nem fogjuk soha. Trianon – ha kimondjuk ezt a nevet, mi magyarok lelkünkben szomorúsággal, elkeseredetten, néha ökölbe szorított kézzel, dühösen, de soha nem gyűlölettel emlékezünk. A döntés, amit elszenvedtünk megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan, szinte értelmezhetetlen. Ebben a helyzetben egy dermesztő egyedüllét volt, ami jellemezte helyzetünket. Elvesztettünk szinte mindent, ami fontos volt, s ami maradt, azzal Magyarország, a magyarság egyfajta életképtelen állapotba került. És mindig el kell gondolkoznunk azon, hogy mit érezhettek akkor a magyar emberek – kezdte beszédét Hadház első embere, majd folytatta.
– A korábban ismert Magyar Királyság ezeréves múltjával megszűnt létezni, a területeit és nemzeti kincseit elrabolták, a magyar lakosság jelentős részét rabságba taszították és megsemmisítették. Szebben megfogalmazni ezt nem lehet. Viszont emellett beszélnünk kell arról az örömteli dologról, hogy szabadon emlékezhetünk és szabadon megélhetjük a nemzeti összetartozás felemelő érzését. Büszkén hirdetve azt, hogy mi magyarok a megcsonkított országban, illetve a határokon túl a szomszédos országok területén, az elrabolt Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Erdélyben, a Délvidéken, az Őrvidéken és szerte a világban egy nemzet tagjai vagyunk. Büszkén hirdetjük nemzetünk egységét, a magyar nemzet minden tagjának összetartozását. Emlékeznünk kell, mert nem engedhetjük, hogy az első világháború, Trianon és az azt követő időszak történelme feledésbe merüljön. Ezt nem szabad hagynunk. Tanulmányoznunk kell ezt az időszakot, elolvasni mindent, ami rendelkezésre áll, és meg kellene találnunk az igazságot. Ez egy küldetés, ezt láttatni kell mindenkivel. Nekünk egy dolgunk van csak: egységes, összetartozó, összetartó, művelt, dolgozó, gyarapodó nemzetet teremteni, amely megnyeri a harcot bárkivel szemben, még mielőtt „hüvelyéből kihúzná kardját”. Olyan erős nemzetté kell válnunk, amely tudásával, gazdasági és természetesen katonai erejével meghatározó szerephez juthat. Isten áldja nemzetünket, Isten áldja Magyarországot! – osztotta meg gondolatait Csáfordi Dénes.
A polgármesteri beszédet követően Jantyik Zsolt Magyarok Trianonja című emlékműsorát hallhatták a jelenlévők. Az Artisjus- és eMeRTon-díjas zenész-szövegíró énekes magával ragadó előadása egyszerre volt megrázó és elgondolkodtató.
Az esemény zárásaként katonai tiszteletadás mellett a városi intézmények, szervezetek képviselői megkoszorúzták a trianoni emlékművet.
