Tudásod a jövőd!

Százezer felnőtt ülhet iskolapadba Magyarország Kormánya és az Európai Unió képzési támogatásának köszönhetően. Kulcskompetenciáikat fejleszthetik a 18. életévüket betöltött állampolgárok az elkövetkező bő két évben. Az informatikai- és a nyelvképzésnek köszönhetően sokan visszatérhetnek a munkaerőpiacra. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által megvalósított, „TÁMOP 2.1.2. Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése” című kiemelt projekt olyan támogatást nyújt, amely elősegíti az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió közös céljának; a tudás alapú társadalom megvalósulását Magyarországon. A közel 12,5 milliárd forintos összértékű felnőttképzési programban kiemelt figyelem fordul a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakói felé. Bővebben

A karácsonyfa, s rajta a szaloncukor, napjaink karácsonyának természetes, elengedhetetlen kellékei, azonban eredetükkel sokan nincsenek teljesen tisztában. A szaloncukor egyedülállósága, hungarikum jellege sem mindenki által ismert. A karácsony ünneplése egészen a 300-as évekig nyúlik vissza, a mai értelemben vett ünnepléséig azonban még több évszázadig kellett várni. Mára az ünnep egyik legfontosabb jelképe a karácsonyfa lett, mely azonban jóval ősibb szimbolikával bír, mint a keresztény ünnep maga. A fa az Ószövetségben, valamint egyéb hiedelemvilágokban is a kozmikus életerőt szimbolizálja, a pogány hitvilágokban gyakran az istenek lakhelye.

Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is. A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, és az az ünnepre kizöldült, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa is. A karácsonyfa Európa nyugati felében alakult ki a XVI-XVII. századok folyamán, s a XVIII. századra a német ajkú területeken szinte egészén elterjedtté vált. A szokás Magyarországon a szoros német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező magyar arisztokrata családok révén honosodott meg az 1800-as évek első felében, s kezdetben a városokban, aztán vidéken is viszonylag gyorsan elterjedt. Maga a karácsonyfa alapjául szolgáló fenyőfa is jelkép, a túlélés, az örök élet szimbóluma.

A fenyőfára kezdetben fa és textil díszeket raktak, melyek többségét mindenki házilag készítette, nagyon korán megjelent az isteni fényt jelképező gyertya is. Helyet kaptak a fenyőn különböző édességek, cukorka és mézeskalács is, illetve a XIX. század elején megjelent a szaloncukor. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet magyar cukrászok fejlesztették ki, s a mai napig, kizárólag mi, magyarok készítjük. Kezdetben természetesen kisüzemi körülmények között, kézi munkával, később fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi műveletét. Sok családban azonban a szerény anyagi lehetőségek miatt nagyon sokáig saját készítésű szaloncukor került a fára. A díszítés sokat változott az idők folyamán. A karácsonyfa ágaira gyertya helyett izzósor került és a szaloncukrok, színes, bőséges választékából ma az kerül fel, ami csak szem-szájnak ingere. A XIX. században megjelenő csillogó üvegdíszek mára a karácsonyfák összképének meghatározóivá váltak, képzeletünknek és lehetőségeinknek csak a pénztárcánk szab határt.

Csak egyet nem lenne szabad elfelednünk, mindez csak eszköz – legalább is annak kellene lennie -, ahhoz, hogy megfelelő környezetet teremtsünk egy sokkal magasztosabb érzés, s a meghitt ünneplés megvalósulásához.

A karácsony ünnepének sokáig nem volt akkora jelentősége, mint más keresztény vallási ünnepeknek. A karácsony ünneplésének eredete a 300-as évekig nyúlik vissza, szélesebb körben történő ünneplése pedig az 1800-as évektől kezdett elterjedni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus, a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család és az otthon ünnepe.

Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük, mely keresztény ünnep a kezdetekben szoros kapcsolatban állt a téli napforduló egyéb pogány ünnepeivel. Jézus születésének története sokak, mondhatni, szinte mindenki által ismert történet, néha azonban az ilyen történeteket is érdemes feleleveníteni:

Körülbelül kétezer évvel ezelőtt élt Izráel egyik városában, Názáretben egy Mária nevezetű nő. Egyik éjjel megjelent előtte Gábriel arkangyal és tudtára adta, hogy hamarosan gyermeke fog születni, aki Istennek fia lesz. Mária megijedt, hiszen nem értette milyen tervei vannak Istennek vele, de az angyal megnyugtatta, mondván, hogy ez így helyes, ennek így kell lennie.

Máriát nemsokára feleségül vette József. Népszámlálás céljából, a családnak el kellett hagynia Názáretet és a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe mentek. Amikor megérkeztek Betlehembe sehol sem találtak helyet és mivel Mária érezte, hogy közeleg a szülés ideje egy istállóba húzódtak be. Így született meg a kis Jézus, akit a jászolba fektettek.

A közeli mezőn lévő pásztorokat egy angyal értesítette Isten fiának születéséről. A pásztorok elindultak, hogy megcsodálják a kisfiút.

Eközben három bölcs is útnak indult. Számukra a betlehemi csillag jelezte az Úr Jézus születését és azt a helyet, ahol megtalálhatják az újszülöttet.

A pásztorok a bölcsekkel együtt rátaláltak a szent családra, térdre borultak előttük és ajándékkal halmozták el őket.

Jézus születésének pontos időpontja nem maradt ránk. Ennek egyik fő oka, hogy a keresztény egyházat is kezdetben sokkal inkább a húsvéthoz kapcsolódó esemény-sorozat, a megfeszített, majd feltámadott Úr ünneplése foglalkoztatta.

Amikor az egyház, még az ősidőkben el kezdte vizsgálni Jézus működésének történetét, kezdetben Jézus megkeresztelkedését tekintették csak megemlékezésre méltó eseménynek. Így lett a kereszténység második legrégibb ünnepe – a húsvét után – a vízkereszt, melyet január 6-án ünnepelünk.

Ezt követően, a IV. század első felében, Európa nyugati részén jelent meg az igény Jézus megkeresztelkedése mellett, külön, a születésének megünneplésére is. Születésének időpontja azonban nem volt ismeretes, így kezdetben az ünnep napjának meghatározása is komoly nehézséget jelentett. Végül egyházi gyűlés, zsinat hozott határozatot Jézus születésének december 25-i ünnepléséről.

A nap meghatározásánál valószínűleg fontos tényező volt az a törekvés is, hogy háttérbe szorítsák a téli napfordulóhoz (december 21-22.) kötődő egyéb pogány ünnepeket, elsősorban a Napisten, téli napfordulót követő, december 25-i „a legyőzhetetlen Nap” ünnepét, mely komoly hagyományokkal rendelkezett a Római Birodalomban.

Így vezették be Jézus Krisztus születésének, az „üdvösség napjának” ünnepét, mely elé a húsvéthoz hasonlóan, előkészületi napokat, az Advent időszakát csatolták.

Krisztus személye születése által kapcsolódik a téli napfordulóhoz, mint ahogy a nagy vallásalapítók, próféták és mitikus személyek születésnapja is általában természeti fordulópontokhoz, az év legjelentősebb napjaihoz köthető. A titokzatos égi jel, a betlehemi csillag megjelenése is a fényt szimbolizálja a születés éjszakáján, amely így mintegy második napként tündökölt, elhozva ezzel azt, aki az emberiség bűneiért fényként küzd majd meg a sötétséggel, elhozva a reményt.

A téli napforduló napja az év egyik olyan sarokpontja volt, amikor a legalacsonyabban delel a Nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája is. A téli napforduló az északi féltekén december 21-22-ére esik, amikor azért gyújtottak tüzeket, hogy a fény diadalát, az élet megújulásába vetett hitet ünnepeljék, hiszen ekkortól kezdtek az éjszakák újra rövidülni, és hosszabbodni a nappalok.

Az ekkor erősödő keresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta, így hamarosan az ő személyét is ehhez a naphoz kötötték.

Az ünnep minden nyelven saját nevet kapott, amely azt tükrözi, hogy ennek mindenhol különleges jelentősége van. Nálunk, magyaroknál a latin, vagy szláv eredetű „karácsony” szó jelöli az ünnepet. Az angol „Christmas” szó Krisztus nevére utal, míg a német „Weihnacht” és a holland „kertsmisse” a szent éj egyházi ünneplésére utalnak. A latin „natalis” (születés) szóból származik a latin nyelvek mindegyikének karácsony szava: a francia „noel”, az olasz „natale” a spanyol „navidad” illetve még a walesi „nadoling” szó is

Így alakult ki a karácsony ünnepe, mely a középkor és a koraújkor folyamán is továbbélt, s egyre jelentősebbé vált. A napjainkban elterjedt formában történő ünneplése, melynek középpontjában, mint legmeghatározóbb jelkép, a karácsonyfa áll, igazán a XIX. századtól kezd elterjedni.

A városnapi ünnepi testületi ülésen Hajdúhadház Város Önkormányzata kitüntető díjakat adományozott.

Hajdúhadház Város Díszpolgára Kitüntető Címet kapott Dr. Kémeri Béla nyugalmazott háziorvos, aki 1970-ben, a diploma megszerzése után kötött szerződést az akkori városvezetéssel, így lett körzeti orvos Hajdúhadházon. A háziorvosi feladatok mellett csecsemő és terhesgondozást is végzett, éveken keresztül volt óvodai, bölcsődei és iskolai orvos. Hosszú ideig volt az Erdőgazdaság üzemorvosa, illetve dolgozott a Vöröskeresztnél is. Az egészségügyi ellátás területén évtizedeken keresztül végzett példamutató, eredményes orvosi munkát.

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Földi János Kitüntető Címét Takács Ildikó pedagógus-karnagy kapta, aki számos kórus életében vett és vesz tevékenyen részt. Tagja és állandó kisegítője a Debreceni Kodály Kórusnak, a Debreceni Egyetem Monteverdi Kórusának másodkarnagya, a hajdúhadházi Városi Pedagógus Női Kar karnagya. Kórusaival hazai és határon túli rendezvényeken is nívós díjakat szerzett. 1991-ben a Művelődési és Közoktatási Miniszter miniszteri dicséretben részesítette.

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Bocskai István Kitüntető Címét Antal Sándor, a Hajdúsági Hagyományőrző Lovas Klub elnöke kapta meg. Antal Sándor a Hajdúsági Hagyományőrző Lovas Klub elnöke, melyet 2003 őszén alapított meg lovas barátaival. Városi rendezvények szervezésében és megvalósításában rendszeresen részt vesz, 2004. május 1-jén a várossal közösen hozta létre az Európai Unióhoz való csatlakozás tiszteletére az „Uniós Kupa” elnevezésű térségi amatőr fogathajtó versenyt. A több éves magas színvonalon szervezett és végrehajtott fogathajtó versenyek eredménye, hogy ma már ez a verseny a Hajdú – Bihar megyei „C” kategóriás fogathajtó bajnokság része.

Szervező munkája az évente megrendezett városi szüreti felvonulásnál, az általános iskolai „bolond ballagás” –nál az óvodások szüreti mulatságánál, a „Torzsás Napok” szervezésénél és lebonyolításánál is megmutatkozott. Időt, energiát nem kímélve mindig arra törekszik, hogy a kigondolt tervek eljussanak a megvalósításig és a rendezvény sikere ne csak az ő sikere legyen, hanem a városé is.

2012. december 10–15. között településünk városnapi programokkal várta az érdeklődőket. December 10-én a Földi János Általános Iskola és a Földi János Könyvtár szervezésében „Bocskai és a hajdúk” című vetélkedő területi fordulójával indult az egész hetes rendezvénysorozat.

December 11-én a Csokonai Művelődési Házban Erdei Imréné magángyűjtő anyagából összeállított kiállítást tekinthették meg az odalátogatók „Hajdúhadház régi képeslapokon” címmel. Csáfordi Dénes polgármester köszöntő szavai után Máthé András fotóművész nyitotta meg a kiállítást. Tímár Ivett előadásában a Piramis, Bródy János és Szécsi Pál dalai csendültek fel. A kiállított képeslapokat december 15-ig lehetett megtekinteni.

December 12-én, a hajdúk telepítésének évfordulóján a Földi János Könyvtár szervezésében megvalósuló numizmatikai kiállítással vette kezdetét az ünnepi megemlékezés. A kiállítás anyaga természetesen Bocskai Istvánhoz és korához kötődik. Az értékes emlékérmek mellett az 1600-as évek elején vert és használt ezüst tallérokból is jelentős anyag került a tárlókba, valamint a kiállítást megnyitó történész-numizmatikus Krankovics Ilona jóvoltából szinte felbecsülhetetlen értékű XVII. századi erdélyi aranydukátokat is megtekinthettek és kézbe vehettek a kiállítás megnyitójára ellátogató vendégek.

A kiállításon a Déri Múzeum anyaga mellett, két hajdúhadházi éremgyűjtő, Kökényesi Zsolt és Molnár Pál gyűjteményeinek legszebb darabjai is megtekinthetők.

A numizmatikai kiállítás után a Városháza felújított dísztermében ünnepi testületi üléssel folytatódott a program. Ünnepi beszédében Csáfordi Dénes rámutatott az évfordulók jelentőségére, s elmondta, hogy a település 700 éves fennállására, a több, mint 400 éve kapott kiváltságokra, Bocskai István és a hajdúk hősies küzdelmeire méltó módon kell emlékeznünk, de „emellett a mindennapok cselekedeteivel is azt kell bizonyítanunk, hogy méltóak vagyunk a hajdú névre. Méltó rá városunk és méltóak rá a hajdúhadházi lakosok. Cselekedeteinkkel is adóznunk kell a hős elődök emlékének!”

Az ülésen Lengyel György előadásában Ady Endre: A Rákóczi vén harangja és Wass Albert: Nagypénteki sirató című verseit hallhatták a jelenlévők.

Ünnepélyes keretek között, állampolgári eskütételével tizenhárom magyar, köztük négy hajdúhadházi ember válhatott magyar állampolgárrá (a hajdúhadházi Gerő János, Géber Ilona, Somogyi Katinka, ifj. Somogyi György és a Szatmárnémetiből érkezett Sipos család: Sipos Sámuel, Sipos Magdolna, Sipos Reuél Péter, Sipos Timoteus Dénes, Sipos Tamara Eszter; és a Nagy család: Nagy Tamás, Nagy Eszter, Nagy Zsófia és Nagy Simon)

Az ünnepélyes honosítás után Hajdúhadház Város Önkormányzata kitüntető díjainak átadása következett. Hajdúhadház Város Díszpolgára Kitüntető Címet kapott Dr. Kémeri Béla nyugalmazott háziorvos, Földi János Kitüntető Címet kapott Takács Ildikó pedagógus – karnagy, a Bocskai István Kitüntető Címet pedig Antal Sándor, a Hajdúsági Hagyományőrző Lovas Klub elnöke kapta meg.

A kitüntető címek átadása után Nagy Gábor, Hajdúhadház díszpolgára ünnepélyes keretek között adta át Csáfordi Dénesnek a városnak készített ajándékait. Fából faragta meg Hajdúhadház 700 éves logóját és a tavalyi városnapra készített hadházi címer párját, Magyarország címerét.

Az ünnepi testületi ülést Kátai Zolán énekmondó művész „Elindula József…” című adventi műsora zárta.

A testületi ülés után Bocskai István lovas szobránál folytatódott a megemlékezés. Tasó László országgyűlési képviselő beszédében Hajdúhadház igazi hajdúkhoz méltó útjáról beszélt, melyre az új városvezetés lépett, amely úton nem a hátrány hangsúlyozása, a hátrányos helyzeten történő kesergés és sírás, hanem a küzdés, a fejlődésbe vetett töretlen hit és az állhatatos munkavégzés került a középpontba. A megemlékezés koszorúzással és közös főhajtással ért véget.

Az ünnepi hét következő napjain a kultúráé és a sporté volt a főszerep. December 13-án este a Hadházi Farkasok látványos gála-mérkőzéssel örvendeztették meg szurkolóikat. Ellenfelük a debreceni élvonalbeli kosárlabdázás egykori meghatározó alakjait felvonultató DRSE csapata volt.

December 14-én a Csokonai Művelődési Házban a Kisebbségi Közösségi Ház és Hajdúhadház Város Önkormányzatának szervezésében „Roma kulturális és hitéleti fesztivál” került megrendezésre a Nemzetiségek Napja alkalmából. A rendezvényt Rostás Zsigmond, a Kisebbségi Közösségi Ház elnöke nyitotta meg, a jelenlévőket Kiss Sándor Mátyás tanácsnok köszöntötte.

December 15-én a Földi Iskola tornatermében 7 csapat részvételével kispályás labdarúgó torna került megrendezésre. A szoros versenyben az I. helyezést a Hajdúhadházi Futball Klub csapata, a II. helyezést az Újzéland, a III. helyezést a Hajdúhadházi Futball Klub Ifi csapata szerezte meg. A Torna Legjobb Játékosa a Hajdúhadházi Futball Klubnál nevelkedett Nagy Imre lett, aki jelenleg a DEAC-Armada Futsal Club NB1-es csapatának játékosa. Legjobb kapus a szintén hajdúhadházon nevelkedett Tóth Imre lett, aki a Józsa FC Megye 1-es osztályában szerepel kapusként. A gólkirályi címet 12 góllal Hortó Viktor szerezte meg.

Ugyanezen a napon került megrendezésre a Városházán a Hajdúvárosok Találkozója. Délelőtt folyamán bemutatkoztak a települések, s a városunkba látogató vendégek megtekintették a református templomot és a templom karzatán berendezett kiállításokat. A hajdúvárosok vezetői és küldöttei közösen koszorúzták meg Pély Nagy Gábor egykori hajdúkerületi főkapitány templomban található síremlékét.

Délután, a néprajzi kiállítás megtekintését követően a „Bocskai és kora” műveltségi vetélkedő került megrendezésre, melyen a hajdúvárosok három fős csapatai mérték össze tudásukat. A csapatok teljesítményét a polgármesterekből álló zsűri értékelte. A zsűri elnöke Gellért Gyula diószegi Nagytiszteletű Úr, a zsűri tagjai: Csáfordi Dénes, Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere, Molnár János és Tóth Imre voltak. A vetélkedőn I. helyezést ért el Hajdúhadház csapata, tagjai: Bereczki Ibolya, Vámos Alexandra és Antal Gyula. II. helyen végzett Hajdúnánás csapata, míg az előkelő III. helyért járó elismerő oklevelet Hajdúdorog csapata vihette haza. A vetélkedő anyagát Dr. Hadházy Jenő állította össze, s a vetélkedőt is ő vezette.

„Ez a vetélkedő a hajdúvárosok között egyre erősödő kapcsolat egyik újabb állomása. A közös múlt összeköt minket, s azt hiszem városaink között sokkal több a hasonlóság, mint a különbség. Településeink fejlődését nem egymás rovására, hanem egymást segítve kell megvalósítanunk, s a hajdúvárosok összefogásával egy olyan közösség jöhet létre, mely újra naggyá és erőssé teheti ezt a térséget.” – zárta a vetélkedőt beszédével Csáfordi Dénes polgármester.

Az eddig elnyert, s tervezetten 2013-ban megvalósuló fejlesztések (óvodaépítés, útépítés, vendégház felújítás) mellett több már beadott hajdúhadházi pályázat vár elbírálásra, valamint új pályázati források felhasználásával tervezhető fejlesztési lehetőséget is igyekszik kihasználni a városvezetés.

Pályázat készül a fogorvosi rendelőknek otthont adó épületszárny teljes külső és belső felújítására. A pályázatot december végéig kell benyújtania az önkormányzatnak. Elnyert pályázat esetén megvalósulhat az épület teljes akadálymentesítése, nagyobb betegváró, orvos-beteg szoba kerülhet kialakításra, s természetesen a fogorvosi rendelők is felújításra kerülnek.

Arról is döntött legutóbbi ülésén a képviselő testület, hogy pályázatot nyújt be a városközpont további felújításának, fejlesztésének megvalósításához szükséges források elnyerésére. „A tervezett fejlesztések érintenék a Művelődési Házat, megújulhatna az Égerházi Emlékház, a Városháza akadálymentesítése is tervezve van; mosdó, pelenkázó és játszószoba épülne a játszótér udvarán, s telekvásárlás esetén a játszótér bővítésében is gondolkodhatunk; felújíthatnánk több üzlethelységet, s megújulhatnának a belváros járdái, parkolói és eddig fel nem újított parkjai. A műszaki tervek készülnek, a pályázatot január közepéig kell beadnunk!” –nyilatkozta Fekete György, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke.

Elkészültek az egykori Bocskai Iskola épületének a fejlesztési tervei is, melyek keretében egy 2000 m² alapterületű sportcsarnok felépítése is megvalósulhat. Testnevelés órák során egyszerre akár 4 osztály is elhelyezhető lesz, megépítése esetén a csarnok minden nagyobb városi rendezvénynek is otthont adhat majd. A pályázatot Hajdúhadház Város Önkormányzata benyújtotta, s várják az elbírálását.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény az alap- és középfokú oktatást állami feladatként határozza meg. Ennek értelmében minden hajdúhadházi iskola fenntartója a Magyar Állam lesz. S fenntartóként elsősorban az oktatási-nevelési folyamatok személyi feltételeinek a biztosításáért vállal felelősséget.

Ugyanez a törvény az iskolák működtetését a helyi önkormányzatok kötelessége-és feladataként határozza meg. Az iskolaépületek üzemeltetése, működésének biztosítása, az oktatáshoz szükséges eszközök napi szintű biztosítása tehát továbbra is Hajdúhadház Város Önkormányzatának a felelőssége marad.

Az általános iskola és a középiskola további működése tehát egy sajátos állami – önkormányzati együttműködésen fog nyugodni. Az iskolaépületek és az iskolai eszközök természetesen városi tulajdonban maradnak.

„Azok a vívmányok, a gyerekek számára biztosított új lehetőségek, melyeket az általános iskolák korábbi átszervezésével nyertünk, s melyek az új Földi Iskola és több helyi civil szervezet és a városi közművelődési intézmények együttműködésén alapulnak, nem kerülnek veszélybe, sőt, az állam, mint új szereplő belépésével, várhatóan még biztosabb alapokat és hosszú távú működési garanciákat kapnak.” – mondta el lapunknak Csáfordi Dénes polgármester.