Az újraéledő hadházi szőlő- és bortermelés eddigi eredményeit is összefoglalta az idei szüret idejére szervezett I. Hajdúhadházi Szőlészeti és Borászati Konferencia. A konferencia célja volt, lehetőséget és alkalmat biztosítani szakmai eszmecserére a térségben mindazoknak, akik hisznek a szőlőtermesztés és borkultúra évszázados hagyományainak feltámasztásában.
A településen kitűzött célok helyes irányáról és annak támogatásáról beszéltek a konferencián felszólaló megyei közigazgatási vezetők, Tóth Attila, a Hajdú- Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke, illetve Jantyik Zsolt a Közgyűlés Értéktár Bizottságának elnöke is. A szőlőtermesztés és a bortermelés több, mint régi hagyomány, munkahelyet teremt és fellendíti a gazdaságot is.
Csáfordi Dénes polgármester is a pulpitus mögé állt. Ismertette az önkormányzat zászlóshajóként elvégzett munkáját, kiemelve az újra köztudatba emelt szőlőfajták ápolását, a szőlőskertek megújításának szükségességét, a munkahelyteremtést, a lakosság szőlőművelésbe vetett érdeklődésének terjedését.
A polgármester meghívásának eleget téve, a konferenciát Dr. Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő- bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos nyitotta meg. Bár nem tud eleget tenni minden szakmai megkeresésnek, városunk és kezdeményezésünk felkeltette érdeklődését. Meghívásunkat első pillantásra meglepetten fogadta, hiszen a térségünkből még nem érkezett kérés szakmai támogatásra, bár, mint mondta az éves támogatás felét az Alföld viszi el a borvidékek között. A folytatáshoz már jó tanácsokkal is szolgált. Az ismert, jól bevált fajtákon túl újdonságot kell termelni. Olyan szőlőt, olyan bort, amellyel egyediek lehetünk, nem másolunk más borvidékeket, ami segít felépíteni a település, a környék saját imázsát.
Az elmúlt évtizedek és a közelmúlt szőlőtermesztéséről szerezhettünk ismereteket helyi szakemberek előadásaiból. Márföldi Mihály, a Bocskai Kft. ügyvezetője a termelőszövetkezetekben elvégzett munkáról, szőlőtermesztésről és elszalasztott lehetőségekről beszélt. Szöllős László a Radnóczi Ferenc Kertbarátkör elnöke a közelmúlt kisparcellás, kertségi műveléséről ejtett néhány szót.
Fajtapolitikáról, szőlőtermesztési technikai kérdésekről értekezett megszólalásában Dr. Rakonczás Nándor a Debreceni Egyetem Borászati Tanszékének oktatója, aki az egyik legrégebbi szakmai támogatója településünk újjáéledő szőlőtermesztésének.
Az előadók között köszönthettük a szintén a szakmai, tudományos oldalt képviselő Dr. Hajdu Editet, az ország egyik legnevesebb szőlőnemesítőjét, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kecskeméti tudományos főmunkatársát is. Előadásában az elmúlt évek klímaváltozásainak szőlőtermesztésre gyakorolt hatásairól végzett legújabb kutatási eredményekről számolt be. Ennek tükrében mutatott be régi és új szőlőfajtákat, kártevőket, veszélyforrásokat, irányt mutatott a terület adottságaihoz mérten legmegfelelőbb fajták kiválasztásához.
A konferencia pozitív visszhangja és az eddig elvégzett munka nem marad(hat) eredmény nélkül. A városvezetés kitartásának hála, a média ránk irányuló figyelme segítségével megmutathattuk magunkat a szakma, a döntéshozók felé. Szőlőskertünk kapuján kilépve az első nagyon fontos lépéseket megtettük a „nagyvilág” felé, hogy idővel feljegyezhessük nevünket az újabb borászati térképekre.
