Mindenszentek előestéje, azaz október 31-e halloween, ősi kelta hagyományból ered, s a pogány hitvilág elemei elevenednek meg benne. Ha meghökkentő is elsőre, halloween sokkal régebbi keletű ünnep, mint a keresztény egyház által bevezetett mindenszentek, majd később (998 óta) a halottak napja. Halloween ősi kelta ünnep, eredetileg a november 1-jén ünnepelt újév előestéjét jelentette. Eredetileg az angolszász országokban ünnepelték, ám ma már a világ számos pontján átvették az ünneplését. Spirituális jelentése az, hogy az adott évben elhunyt lelkek ilyenkor mennek át a túlvilágra, de ez mára kezd a háttérbe szorulni az amerikai szokások hatására.
Mára október 31. a református egyház ünnepe is lett, a reformáció napját ünneplik ekkor a hívek.
Mindenszentek napja november 1-je, hivatalosan „az üdvözült lelkek emléknapja”, amit IV. Gergely pápa nyilvánított egyetemes ünneppé 844-ben. Magyarországon másfél évtizede hivatalos munkaszüneti nap. Fontos, hogy ezen a napon eredetileg azokról volt szokás megemlékezni, akiket szentté avattak, innen származik az elnevezése is. Sokan keverik ezt a valódi halottak napjával, ami november 2. Az ünnep lényege abban tér el a mindenszentekétől, hogy ilyenkor mindenki a saját halottaira emlékezik, gyertyát gyújt a temetőben, virágot visz a sírokra. A régi magyar hagyományban a lelkek napjának hívták november 2-át.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján, azaz október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertekbe, sokan gyertyát is gyújtanak.
Halloweenkor, miután a termést betakarították, megkezdődött az ünnep, a kelta papok tüzeket gyújtottak, a druidák hite szerint pedig ilyenkor a holtak lelkei meglátogatták az élőket. Maga a halloween elnevezés csak később alakult ki, amikor az ókeresztények saját ünnepeiket hozzáigazították a meglévő pogány ünnepekhez, így az ünnep az all-hallows-eve kifejezésből ered, ami szó szerint mindenszentek előestéjét jelenti.
November 1., az ősi kelta újév a keresztény világban mindenszentek ünnepévé vált, november 2. pedig a halottak napja lett. Mindhárom ünnep az évezredek, évszázadok során gazdag hagyománnyal, hiedelmekkel telt meg. Az angolszász területeken őshonos halloween az egész világon elterjedt narancssárga-fekete színeivel és a híres töklámpással, mely egy részeges, furfangos ír kovács, Lámpás Jack ördöggel való kibabrálásának emlékét őrzi.
November 1. azon üdvözült lelkek emléknapja, akiket nem avattak szentté. Mindenszentek napja után következik a halottak napja, amikor szeretteink sírján mécseseket gyújtunk. A régi keresztény hagyományok szerint ezekben a napokban a halott lelkek hazalátogatnak egy kis időre, ezért ekkor szokás nekik is megteríteni és éjszaka halvány lámpát gyújtani a ház minden szobájában, hogy el ne tévedjenek.
